A csengeri asszony hazahozatala. Forrás: Police.hu

Helmeczy László szerint a vagyonzár azt jelenti, védence nem rendelkezhet szabadon az egyébként javarészt már korábban a nyomozók által lefoglalt vagyontárgyak felett, amelyek közt van ékszer és készpénz is.

Házkutatás és elmeorvosi vizsgálat

Az ügyvéd elmondta azt is, fellebbezett a bűnügyi zárlatot elrendelő bírói végzés ellen, mivel a vagyonelemek egy részét még januárban foglalták le, akkor pedig még élt Sz. Gáborné férje (aki február végén lett öngyilkos), így az ügyvéd szerint azok az ingóságok a házassági vagyonközösség részét képezik, vagyis értékük fele “visszajár”, hiszen a néhai férj örököseit illeti meg. Az asszonynak voltak üzleti vállalkozásai is, ám azok mind bedőltek, míg ő Svájcban kiadatási őrizetben volt.

Friss fejlemény az is, hogy a hétvégén egész napos házkutatást tartottak a csengeri asszony mindhárom gyerekének otthonában. Helmeczy László szerint iratokat vittek el a nyomozók, bár azt nem érti, miért 10 hónap nyomozás után volt szükség ezekre a házkutatásokra. Szintén a múlt héten megtörtént Sz. Gáborné igazságügyi elmeorvosi vizsgálata is.

A fizikai mellett a csengeri örökösnő lelki állapotát is felmérték.

Az igazságügyi szakértői vizsgálatot az asszony elleni nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda előterjesztésére rendelték el – emlékeztetett az ügyvéd. Mint mondta, a szakvélemény elkészültére még várni kell. A vizsgálat azért fontos, mert ha az orvos korlátozott beszámíthatóságot (enyhe, közepes vagy súlyos fokút) állapít meg, az védence büntethetőségét is befolyásolja.

Kósa hotelszámláit is fizette

Helmeczy László azt is elmondta, hogy az ügy két fontos részletében eddig tudomása szerint nem történt előrelépés: nem döntöttek még a fellebbezéséről, amellyel megtámadta az Sz. Gáborné előzetes letartóztatását elrendelő határozatot, és nem hallgatták ki még tanúként az ügyben Kósa Lajost sem.

Forrás: HírTV

A fideszes politikus tanúmeghallgatását Sz. Gáborné és ügyvédje azért kezdeményezte, mivel Kósa azt állítja, hogy Sz. Gáborné őt is megtévesztette. A csengeri asszonyt a nyomozók azzal gyanúsítják, hogy félszáz embert csapott be és tőlük jelentős összegeket kért kölcsön arra hivatkozva, hogy csak rövid időre van szüksége rá, mert hamarosan hozzáférhet a neki járó ezermilliárd forintos, külföldön fellelhető örökséghez.

Sz. Gáborné nem tagadta, hogy kölcsönkért kisebb-nagyobb összegeket,

de azokból csak a hagyatéki eljárás költségeit akarta fedezni, és vissza akarta adni, ha hozzájut a pénzéhez. Kósától az ügyvéd a tanúmeghallgatáson – amelyen igazmondási kötelezettség terheli a tanút – választ vár arra, hogy ha szerinte nem létezett a hagyaték, akkor miért kötött az asszonnyal különböző megállapodásokat, szerződéseket, illetve miért utazott ki vele többször is Svájcba intézni a hagyatékot, és

miért fogadta el, hogy a négy- és ötcsillagos hotelszobáinak számláit a csengeri asszony fizesse?

Erről az állításról megkérdeztük a fideszes politikust is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után néhány órával megérkezett a válasz Kósa Lajostól. A képviselő a konkrét kérdésekre nem reagált, hanem azt tanácsolta, hogy

folyamatban lévő nyomozásról, a nyomozati cselekményekről kérem kérdezze a nyomozást folytató hatóságokat.