Nem azok, akiket Semjén gondolhatott, sőt azok sem, akiket Kósa mondott. – írja a Zoom.hu

Várhatóan 27 billió (27 ezer milliárd) forint fölött lesz az összeg, ami 2010 és 2018 között a központi költségvetésbe befolyik általános forgalmi adóból áfából). Ehhez képest ugyanebben az időszakban csak körülbelül 15 billió forintra számíthat a költségvetés személyi jövedelemadóból (szja-ból).

A bevételek egyelőre 2015-ig ismertek, a 2016-os költségvetés zárszámadása még nem készült el, a 2017-es költségvetés folyamatban van, a 2018-as pedig még csak papíron létezik. A fenti összegekben ezért a 2016-18-as becslések is benne vannak, de a Varga Mihály-féle Nemzetgazdasági Minisztérium rendre alultervezi a bevételeket, szóval ha nem üt be valamilyen krach, a számok magasabbak lesznek.

Áfát csak a pólyások nem fizetnek

Az áfa- és szja-bevételek összehasonlításának fájó aktualitást ad, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt nyilatkozta, tud olyan magyarországi népcsoportról, amelyik nem fizet adót. Ezt később Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető úgy magyarázta, hogy Semjén az iskolásokra és a háztartásbeliekre gondolt, nem pedig mondjuk a romákra.

Akármit is gondolt Semjén Zsolt, és bármit is mondott Kósa Lajos,

az igazság az, hogy van olyan adónem, amit Magyarország majdnem minden lakója fizet,

beleértve a diákokat és a háztartásbelieket: az áfa. Áfát csak a csecsemők nem fizetnek, akiknek még nem elég fejlettek a motorikus képességeik ahhoz, hogy átnyújtsák a pénzt a boltban a pénztárosnak, továbbá az önfenntartásra berendezkedett hippikommunák lakói, akik maguknak termelik az élelmiszert, és pattintott kőszerszámokkal készítik a ruháikat saját maguk tenyésztette kecskék bőréből (ez a halmaz nagy valószínűséggel üres).

Az áfát ugyan technikailag a gazdasági szereplők fizetik be a költségvetésbe, de közvetett adóról van szó, a befizetésére kötelezett szereplők átháríthatják a fogyasztókra, akik viszont már nem háríthatják tovább, tehát végső soron az adó a fogyasztókat terheli. Magyarul mindenkit, aki bármilyen terméket vagy szolgáltatást vásárol, beleértve a kisgyerek kakaós csigáját, a tinédzser mozijegyét és a háztartásbeli kiló kenyerét.

Az szja sehol sincs az áfához képest

Ráadásul a költségvetésnek sokkal több bevétele származik az áfából, mint az szja-ból, amit a mellékelt ábra szerint Semjén Zsolt és Kósa Lajos „az adó”-nak tekintenek. Egyébként messze ez a két adónem adja a legtöbb költségvetési bevételt, még a társasági adó is elmarad tőlük. Az alábbi grafikonon látható, mennyi összbevétele, illetve ezen belül mennyi áfa- és szja-bevétele volt és várhatóan lesz a költségvetésnek 2010-2018 között:

A grafikon jól mutatja, hogy hiába tekintik a fideszes politikusok „az adó”-nak az szja-t, a Fidesz kormányzása óta az áfabevétel sokkal gyorsabban nő, és az összbevétel egyre nagyobb hányadát adja. Ennek magyarázata, hogy a Fidesz folyamatosan lefele viszi az effektív szja-kulcsot (az egykulcsos adó bevezetésével majd a kulcs csökkentésével, a családi adókedvezmény bevezetésével és lépcsőzetes növelésével), miközben

az áfa felső kulcsát 25 százalékról 27 százalékra emelte és évek óta ezen a szinten tartja

(bár lassan bővül a két alacsonyabb, 18 és 5 százalékos kulcs alá tartozó termékek köre). A fizetések és a fogyasztás viszont nőnek, így az szja- és áfabevétel is, de az áfabevétel jóval gyorsabban.

Magyarország áfa-világrekorder

A fogyasztók szempontjából a 27 százalékos áfakulcs azt jelenti, hogy minden Magyarországon elköltött jövedelem (beleértve az idősek nyugdíját, a diákok zsebpénzét, a családi pótlékot, a munkanélküliek segélyét és Semjén Zsolt fizetését) közel harmada végül a költségvetésben végzi, ahol a kormány az állami funkciók ellátására fordítja (például Semjén Zsolt fizetésére).

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy

az egész világon sehol nincs olyan magas fölső áfakulcs, mint Magyarországon.

A második helyen 25 százalékos felső kulcsokkal Svédország, Norvégia, Dánia és Horvátország állnak.

zoom.hu