Nyugdíjasok. Évtizedek óta használja őket a politika. A ’90-es években és a kétezres évek elején a nyugdíjasok alkották az MSZP fő szavazóbázisát. 2002-ben az MSZP-SZDSZ koalíció vezette be a Medgyessy-kormány idején a 13. havi nyugdíjat, majd ők vonták meg 2009-ben a Bajnai-kormány idején. Idén pedig Karácsony Gergely ismét a 13. havi nyugdíj bevetését ígérgette. Forrás: Heti Napló

Fotó: atv/Heti Napló

A nyugdíjasok szavazatok fontosságát elsőként a baloldal ismerte fel, de 2006-ra a Fidesz is rárepült erre a csoportra és azóta megállíthatatlanul harcolnak a nyugdíjasok voksaiért. Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint az adja a nyugdíjas szavazók fontosságát, hogy lényegesen aktívabb szavazók, mint a fiatalok „10 nyugdíjasnak egyszerűen fogalmazva van egy pártpreferenciája, 9-en el is mennek szavazni. 10 huszonévesnek, ha van egy pártpreferenciája, abból mondjuk 4-en mennek el szavazni. Sokkal jobban megéri ezt a korosztályt megcélozni, pláne, hogy vannak olyan közös sajátosságaik, amelyek mentén lehet nekik ígérni, lehet őket jutalmazni” – mondja az elemző.

2010 óta a Fidesz láthatóan vigyáz arra, hogy gesztusokat gyakoroljon a nyugdíjas szavazók felé, de ezek lehetőség szerint ne terheljék meg túlságosan az államháztartást.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint erre példa a nyugdíjprémium és az évente- egy-két alkalommal kiosztott Erzsébet-utalványok rendszere is. Ezek egyike sem épül be a nyugdíj összegébe.

Ceglédi Zoltán szerint nem véletlen, hogy nem nyugdíjat emeltek, hiszen az maximum akkor az egyszer lenne jutalom, amikor azt bevezetik, onnantól kezdve viszont járna. Ezzel szemben az Erzsébet-utalvány az egy ajándék. Az egyszeri ajándék pedig bármikor, amikor adom: különleges alkalom.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint pedig pont ez az egyik legnagyobb baj: az idősek megkapják az Erzsébet-utalványt, bevásárolnak, elégedettek, el is hiszik, hogy nekik mennyire jó, közben pedig elfelejtik a valós problémákat. Például, hogy teljesen azonos jogosultságok alapján miért járhat teljesen eltérő nyugdíj, vagy pedig hogy miért él minden tizedik nyugdíjas kevesebb mint 84 ezer forintból.

Ceglédi Zoltán úgy látja: a pártok jelenlegi nyugdíjasokra épülő kampánykommunikációja hirtelen fog egyébként bezuhanni. A legszélesebb nyugdíjas korosztály, a negyvenes évek végén-ötvenes évek elején született úgynevezett Ratkó-gyerekek korosztálya ugyanis szép lassan elkezdett fogyatkozni, így a nyugdíjasok aránya lényegesen lecsökkenhet a teljes szavazókorú népességben.

 

InstaCash Banner 336x280