Míg külföldön egymást érik a botrányok, a hazai katolikus egyház eddig leginkább hallgatott a szexuális visszaélésekről. – írja a Népszava.hu

Illusztráció. Fotó: Shutterstock

Jövőre azonban nemzetközi konferenciát rendeznek erről Budapesten. Erdő Péter bíboros pedig felkért egy papot, hogy foglalkozzon a témával.

Támogatjuk Ferenc pápa egyházfői szolgálatát, amellyel előmozdítja az egyház megújulását, a visszaélések megszüntetését, a sebek begyógyítását

– állt ki a szexuális bűnök feltárása mellett a közelmúltban a SZEMlélek blog felhívása.

Ferenc pápa álláspontja teljesen egyértelmű: nulla tolerancia van érvényben, ezeket az ügyeket nem szabad sem elnézni, sem eltussolni

– hangsúlyozta az egyik aláíró, Beer Miklós váci megyéspüspök a Népszava kérdésére.

Minden ilyesfajta nyomorultsággal szemben határozottan fel kell lépni. Borzasztó belegondolni – tette hozzá –, hogy egy pap, akinek az ifjúság nevelésében is kötelessége részt vállalni, súlyosan visszaél a helyzetével. Nem vigasztalhat bennünket, hogy a társadalom más területein akár még nagyobb mértékben is előfordulnak ugyanilyen visszaélések.

Egyetlen eset is felháborító, szégyent hoz az egyházra

– állapította meg.

Kérdésünkre, hogy a katolikus püspöki kar ülésein egyáltalán tárgyaltak-e már az egyházon belüli szexuális bántalmazásokról, Beer Miklós elmondta:

Olyan értelemben előkerült a téma, hogy tudomásul vettük a pápa megnyilatkozásait.

A váci püspök a saját egyházmegyéjében két esetről tud, amikor felmerült a gyanú, hogy papok szexuális zaklatást követtek el.

Mindkettőt kivizsgáltuk, és hála Istennek, a gyanú mindkét esetben alaptalannak bizonyult. Persze, ettől még nem nyugodhatunk meg, nyitva kell tartani a szemünket.

– mondta.

Minden egyházmegyében létezik püspöki bíróság. Azok az áldozatok, akiket valamilyen szexuális erőszak ért, a világi hatóságokon kívül ehhez a fórumhoz fordulhatnak – közölte Beer Miklós. Úgy vélte, a püspöki bíróság ilyen speciális és kényes ügyekben is kellő hatékonysággal képes működni.

A SZEMlélek felhívását a váci püspökön kívül Bíró László tábori püspök, Böjte Csaba ferences szerzetes, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, Varga László kaposvári megyéspüspök, Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök is aláírta. Valamint Várszegi Asztrik címzetes püspök, volt pannonhalmi főapát, aki lapunknak így indokolta kiállását:

Ferenc pápa általában vett reformtörekvéseit, munkáját támogattam az aláírással.

Gégény István, a SZEMlélek főszerkesztője kérdésünkre megjegyezte:

Sokakat felkértünk, örültünk volna, ha többen csatlakoznak. Elgondolkodtató, hogy nem így történt.

A papi pedofíliával és szexuális zaklatásokkal kapcsolatos sorozatos botrányok az egész világegyházat megrengették. Minap a spanyol katolikus püspöki kar ismerte el a „különböző természetű” visszaéléséket. Ehhez képest nálunk eddig az egyház részéről feltűnően nagy volt a csend.

Több forrásból származó információnk szerint Erdő Péter bíboros megbízott egy budapesti papot azzal, hogy foglalkozzon az egyházon belüli szexuális bántalmazások ügyével. A kinevezés a jelek szerint nem a nyilvánosságnak szól, és az sem ismert, hogy pontosan milyen feladatot kapott az illető. A szóban forgó papot próbáltuk elérni a plébániáján. Munkatársa visszahívást ígért, amire azonban hiába vártunk.

A Vatikáni Rádió tudósítása szerint a hittani kongregáció 2011-ben – tehát még az előző pápa, XVI. Benedek idején – körlevelet küldött minden püspöki karnak, és arra kérte a világ összes egyházmegyéjét, hogy egy éven belül dolgozzon ki megfelelő irányelveket a szexuális visszaélések kezelésére. Ennek folytatásaként 2012-ben konferenciát tartottak Rómában, ahol Ternyák Csaba egri érsek képviselte a magyar egyházat.
Ternyák érsek kérdéseinket a püspök kar titkárságára továbbította. Onnan azt a választ kaptuk, hogy „a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezik a Szentszék által jóváhagyott szabályzattal a gyermek- és ifjúságvédelem témakörben, és folyamatos kapcsolatot tart fenn az ilyen esetek megelőzése érdekében az illetékes vatikáni hivatalokkal”.

tájékoztatás kitért arra, hogy a püspöki kar fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet jövő májusban nemzetközi gyermek- és ifjúságvédelmi konferenciát szervez. A rendezvénynek neves vendége is lesz. Hans Zollner jezsuita atya, a Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottsága tagját, a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központjának vezetője elfogadta a felkérést, és előadást tart a „gyermekvédelem fontosságáról vatikáni szemmel” témájában.

Mint azt később megtudtuk, a szervezésben a jezsuita Ignáci Pedagógiai Műhely is együttműködik a püspökkari intézettel.

A konferencia puszta ténye: áttörés. Eddig ugyanis Magyarországon nem rendeztek olyan rangos nemzetközi tanácskozást, ahol katolikus felszólalók tárgyalták volna a gyermekvédelem ügyét a katolikus egyház által fenntartott intézményekben. Bár az esemény csak kezdeti lépés, a szervezők abban bíznak, hogy a konferencia az eddigieknél jobban ráirányítja a figyelmet a kérdés jelentőségére.

Hazai botrányok

– A nyilvánosságra került magyarországi esetek sorába tartozik a két kislányt zaklató tatabányai hittantanár ügye. A hírek alapján ő nem volt pap, de egyházmegyei megbízásból végezte munkáját. Nagykanizsán egy piarista szerzetesről derült ki, hogy „nem megengedhető módon” közeledett két diákjához.

– A Pannonhalmán pár éve lefolytatott vizsgálat arra jutott, hogy a múltban az egyik szerzetes-tanár megsértette tanítványai „testi intimitását”. Korábban a kozármislenyi plébánostól váltak meg fiatal fiúkkal tartott kapcsolatai miatt.

– Volt olyan külföldön szolgálatot teljesítő magyar pap, aki szintén magyar paptársa szexuális visszaéléseiről gyűjtött terhelő adatokat. A kompromittáló iratokat munkatársánál, egy apácánál helyezte biztonságba – idézi fel a tíz éve történteket Wildmann János, Pécsen élő katolikus teológus. A pap, amikor halálát érezte közeledni, magához hívta Wildmannt, és jelenlétében megkérte az apácát, hogy adja át neki a dossziét. Az apáca azt állította, hogy nem találja. Az idős pap hiába erősködött. A dosszié azóta sem jutott el Wildmann Jánoshoz.

– Az sem példátlan, hogy papok válnak áldozatokká. A pécsi teológus 2010-ben nyilatkozott egy egyházmegyei tisztségviselőről, aki papokat is zaklatott. Egyikük ezért hátat fordított a papi hivatásnak.

Még ma is nagy a valószínűsége annak, hogy az áldozatot, a feljelentőt hurcolják meg az eljárás során

– mondta lapunknak Wildmann. Cz. G.

Senki nem tud semmit

A sajtóban szórványosan megjelent esetekből nehéz következtetni arra, hogy az egyházon belül hány visszaélés történik Magyarországon. Az áldozatsegítő Fehér Gyűrű Egyesület közel három évtizede létezik. A szervezetnél azt mondták lapunknak, papok által elkövetett zaklatások miatt eddig még senki nem fordult hozzájuk.

Arendőrségtől megkérdeztük, hogy hány ügyben, milyen jogcímen folyt nyomozás egyházi személyek ellen. Nem lettünk okosabbak: az általunk kért bűncselekmények „statisztikai adatainak vonatkozásában a rendőrség foglalkozás szerinti adatgyűjtést nem végez”. – Az ügyészség által ismertetett statisztikában 2014 és 2017 között nem szerepelt olyan „vádemeléssel érintett egyházi foglalkozású személy”, aki szexuális bűncselekményt követett volna el. Csakhogy az ügyészség – meglehetősen bonyolult magyarázat kíséretében – azt is kifejtette: a közölt adatok nem teljes körűen mutatják be, hogy a kérdéses bűncselekmények elkövetése miatt pontosan hány személlyel szemben indult eljárás és született eljárásjogi döntés.

Kiszűrik a homoszexuális papokat

VATIKÁN Nincs helyük a homoszexuális papoknak a katolikus egyházban – hangoztatta Ferenc pápa Fernando Prado spanyol misszionáriussal folytatott megbeszélései során, amely tegnap gyűjteménybe szedve tíz nyelven, könyv formában jelent meg. Mint a katolikus egyházfő elmondta, jobban meg kell vizsgálni a papjelölteket, hogy kiszűrjék az azonos neműekhez vonzódókat.

Jobb, ha a papi vagy a szerzetesi szolgálatot feladják annál, mintha kettős életet élnének

– tette hozzá a könyv szerint.

A pápa úgy foglalt állást, „társadalmunkban mintha divattá vált volna a homoszexualitást, ez pedig bizonyos tekintetben az egyházat is befolyásolja”.

Nagy feltűnést keltett még 2013-ban, megválasztásának évében, amikor az azonos neműekhez vonzódókkal kapcsolatban kijelentette: „Ha valaki meleg és az Urat keresi, ki vagyok én ahhoz, hogy ítéletet mondjak róla? Mindannyian a testvéreink. Az elveszetteknek segíteni kell”. Ami a katolikus egyház álláspontját illeti: az október végén a Vatikánban tartott, a fiatalokról szóló püspöki szinódus során épp e kérdésről zajlott a legnagyobb vita,  a záródokumentumban pedig azt írták, a homoszexuálisokat nem szabad hátrányosan megkülönböztetni, hanem hitükben kell kísérni őket.