Ha ellátást nem is, de az első döntést a sorsáról már öt percen belül megkaphatja a beteg január elsejétől a sürgősségi osztályokon – ígéri a kabinet által már tárgyalt javaslat. – írja a Népszava.hu

Fotó: Népszava / Vajda József

Kásler Miklós humánminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány rábólintott az öt nemzeti egészségprogram koncepciójára valamint az alapellátás, és a sürgősségi ellátórendszer átalakításra. Csak ez utóbbi megvalósítására mintegy 630 millió forint többlet-támogatást kért a tárca vezetője a kormánytól.

A lapunk birtokába került dokumentum szerint a jövőben biztosan lesz olyan beteg, aki a sürgősségi ellátóhelyen egyáltalán nem találkozik majd orvossal.

A koncepció szerint a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb” rögzíteni kell az intézmény informatikai rendszerébe. (Az a papírból nem derül ki, hogy erre a fázisra hány perces várakozás a megengedett.) Az adminisztráción túlesettek közül a mentővel hozottaknak öt percen, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az „osztályozáson.” Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek (speciálisan képzett diplomás ápolók) végeznék, ők döntenek arról, hogy kinek, mikor, milyen ellátást kell kapnia.

Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók.

Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő lesz. Itt egy mentőtiszt, vagy szintén egy diplomás nővér ellátja a panaszost, ha kell adnak fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót, megszervezheti a nem azonnali, következő vizsgálatát, és ha jobban van hazaengedheti, állapotrosszabbodás esetén visszaküldheti állapot osztályozásra.

Most olykor a mentők hosszan várakoznak arra, hogy a kórházak átvegyék betegeiket, amíg meg nem történik, nem indulhatnak újabb segítségre szorulóért. Olykor egy-egy napon 4-5 mentő is vesztegel az intézmények előtt, miközben a fővárosban gyakran nem jut elég autó a feladatokra.

Becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra. A gyakran emlegetett példák szerint olykor azért jelentkeznek a centrumokba, mert estig dolgoznak és a munkaidejük után már nem tudnak elmenni a háziorvoshoz, nincs nyitva a közelükben a szakrendelő, vagy hónapokat kellene várniuk egy hasi ultrahangra. Némelykor a háziorvosok is úgy szabadulnak a problémától, hogy a betegeiket beküldik a sürgősségire.

A maradék negyven százaléknak – az erről készült koncepció szerint – legkésőbb négy órán belül orvosi ellátást kell kapnia.

A sürgősségi osztályokon az akut alapellátókon kívül még egy új szakemberrel találkozhatnak majd a betegek. A tervek szerint a váróban lesz egy diszpécser is, aki fogadja és informálja az érkezőket a várható ellátással kapcsolatban. Megmondja mire számíthatnak, segít összeállítani a szükséges betegdokumentációt, illetve szervezi az esetleges elhelyezésüket a kórház valamelyik osztályán.

Külön érdekessége a koncepciónak, hogy új, speciális sürgősségi centrumként nevezi meg az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI). Eddig itt reumatológiai és immunológia betegeket kezeltek. A jövőben is ez lesz a feladata, de kiegészül az intézményfinanszírozás havi 5,2 millió forinttal. A pénzért cserébe 24 órán át kell fogadnia a reumás derékfájósokat is.

Lapunk több sürgősségi szakembert is megkérdezett, volt aki közülük azt mondta, hogy az új koncepció néhány további intézkedéssel (például a szakrendelők nyitva tartásának meghosszabbításával), és még néhány milliárd forinttal enyhítheti a sürgősségi ellátóhelyek zsúfoltságát.

Mások szerint viszont a koncepció két problémára biztosan nem ad választ. Honnan lesz elég szakember a megvalósításához, és arra sem, hogy hová tegyék az elsődleges ellátás után további ápolásra vagy gyógyításra szorulókat. Például a Honvéd kórház sürgősségijén most gyakran azért kell 12 órát is várakozni, mert nincs hová tovább küldeni az ellátott, de haza nem küldhető betegeket. A múlt héten több olyan nap is volt, amikor a mentőszolgálat a fővárosban nem talált intenzív ágyat a lélegeztetésre szorulóknak. – Ilyenkor az országos intézetek vezetőit kérleljük, hogy vegyék át a mentőktől a pácienst. Ez olykor sikeres, máskor meg előfordul, hogy a mentőnek a legközelebbi város kórházát kell célba venni. – mondta egy gyakorló mentő.

Az orvosi kamara saját korábbi fölméréséből azt is tudjuk, hogy a kórházi sürgősségi osztályok jórészén nem jut minden műszakba sürgősségi szakorvos, de más szakorvosok helyett is csak friss diplomás rezidensek tartják a frontot. A kamara mellett a sürgősségi orvosok társasága is úgy tudja, a minimumfeltételek teljesítéséhez ezer oxyológus (sürgősségi szakember) kellene, miközben most körülbelül 300 van a hazai ellátásban.