Alig vannak országok, ahol több gyerek él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, mint itt. – írja a HVG.hu

Illusztráció. Forrás: Facebook.com / gloriaegyesulet

De a jó oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz is nehezen férnek hozzá a szegény magyar gyerekek – állapította meg az EU Alapjogi Ügynöksége.

Három ország van csak az EU-ban, ahol több gyereket fenyeget a szegénység, mint Magyarországon – erre a megállapításra jutott az EU Alapjogi Ügynöksége. A most kiadott jelentés szerint a magyar gyerekek szinte pontosan harmadát, 33,6 százalékukat fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. Ennél kicsit rosszabb helyzetet mértek Görögországban, az EU két legrosszabbul álló tagállamától, Romániától és Bulgáriától viszont szerencsére messze vagyunk, ott a gyerekeknek majdnem a fele van veszélyben.

Az számít szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettnek, aki olyan háztartásban él, ahol

– az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az ország mediánjövedelmének 60 százaléka,

– vagy a 18-59 éves családtagok az előző egy évben ötödannyi időn át sem dolgoztak, mint amennyit teljes munkaidőben lehetett volna,

– vagy a következő 9 elem közül legalább négyet nem tudnak megfizetni: lakbér vagy jelzáloghitel, a lakás felfűtéséhez szükséges rezsi, váratlan kiadások, hús vagy fehérje rendszeres fogyasztása, nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon.

A mi számunkra az utolsó pont különösen figyelemre méltó: a magyar családok 24 százalékában élnek olyan gyerekek, akiknek a szülei e kiadások közül legalább négyet nem tudnak megengedni maguknak.

A szerzők arra kérték a magyar kormányt: a költségvetés elkészítésekor is jobban figyeljenek a gyerekek jogaira, legyen külön sor a büdzsében az ezzel foglalkozó szervezetek támogatására. Különösen oda kell figyelni a kormányzati kiadások tervezésekor arra, hogy a legnagyobb veszélynek kitett gyerekeket, a romákat, a menekülteket és a menedékkérőket segítsék – arra is emlékeztettek, hogy Magyarország esetében ezzel a kéréssel még 2014-ben álltak elő, vagyis már a menekülthullám előtt is szó volt erről. De arra is külön kitért a jelentés, hogy azokat a családokat támogatnia kell az államnak, ahol fogyatékkal élő gyerek van, vagy ahol csak egy szülő neveli a gyerekeket.

Tovább rontja a helyzetet az, hogy a családoknak adott támogatások nem emelkedtek annyira az elmúlt években, mint amennyivel a megélhetés költségei nőttek. De nem csak a pénz hiányzik, több olyan pontot is találtak a jelentés szerzői, amellyel probléma van Magyarországon. Például nem jut hozzá minden gyerek a minőségi oktatáshoz, nem megfelelő a gyerekek egészségügyi ellátása, különösen a sérülékeny társadalmi helyzetűeké és a fogyatékkal élőké, a szegény nagycsaládosoknak pedig a mindennapi megélhetése is rendkívül drága. Azokra a gyerekekre sem szán a kormány eleget, akik valamilyen okból nem élhetnek a saját családjukkal. Külön problémaként emelték ki a fogyatékkal élő és a roma gyerekek diszkriminációját az örökbefogadási folyamat alatt.

Összesen kilenc kelet- és dél-európai országban, közöttük Magyarországon vizsgálták meg a gyerekek oktatását. A lakosság egészében tíz gyerek közül kilenc járt óvodába 4 éves kora és az iskolakötelezettségi kora között, míg a romáknál ugyanez az arány 10-ből 5 volt.

Azért volt a jelentésnek egy olyan pontja is, amelyben pozitív példaként hivatkoztak Magyarországra: követendő más országok számára a jelentés szerzői szerint is, hogy a kormány minden évben díjazza a családbarát munkahelyeket.