Bár a szaloncukor ősei francia és németcukrászok édességei voltak, mostanra gyakorlatilag teljesen magyar hagyomány maradt mind a készítése, mind az, hogy vele díszítsék fel az ünnepi fákat. – írja a Napi.hu

Forrás: napi.hu

Dacára annak, hogy itthon töretlenül népszerű, sőt a kezdeti idők minőségi termékei fordult vissza a piac, nem indult nemzetközi hódítóútra. Közben így is a magyar édességpiac egyik legnagyobb forgalmat generáló terméke.

Ha tíz embert megkérdezünk, hogy szeretik-e a csokoládét, akkor kilenc azt mondja, hogy igen, a tizedik pedig valószínűleg hazudik

– viccelődött Farkas Elemér a budapesti Csokoládé Múzeum alapítója a Magyar Édességgyártók Szövetségének szaloncukortematikus sajtótájékoztatóján utalva arra, hogy ez a jellegzetesen magyar termék töretlenül népszerű itthon.

A hazai édességpiac forgalma ugyan az elmúlt években rendre apró mértékben nőtt, de az idén a várakozások szerint a korábbi 200 milliárd forintról 250 milliárdra nő. Ez leginkább az áremelkedésnek és a minőségi termékek fordulásnak köszönhető – kezdte a piaci adatok ismertetését Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.

A szaloncukor esetében az árszintek a tavalyi körül alakulnak, de a forgalomtól így is növekedést várnak a Nielsen kutatása alapján. A termékből évente 3500 tonna fogy, több mint 6 milliárd forintos forgalom mellett. A felmérés szerint pedig szaloncukor vásárlását a magyarok 86 százalék tervezi. Domináns a biztosan vásárlók aránya is: 57 százalék biztosan vesz, míg 29 százalék csak valószínűnek tartja ezt. Sánta szerint pedig egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy már novemberben vesznek belőle, hogy kipróbálják, karácsonykor mi kerüljön a fára.

Néhány nappal Mikulás előtt azt is elmondta, hogy a szezonban hagyományos 4 milliárd forintos a piac. Közel 435 tonna csokimikulás fogy el ilyenkor, de mindenféle csokoládéból és édességből 686 tonnát vásárolnak a háztartások. Formavilágban érthető módon a legnépszerűbbek a télapófigurák, a csizmák, ördögök és egyéb formák csak a piac 13 százalékát teszik ki – közölte Sánta.

A szaloncukor 1850 óta tartó történelmének egy késői belépője volt ugyan a zselés ízesítésű változat, de mostanra teljesen leuralja a magyar piacot:

az emberek 62 százaléka szereti ezt a variációt, utána jön 41 százalékkal a kókuszos, 32 százalék a karamellást, 31 százalék a csokikrémest, 29 százalék a marcipánost kedveli.

A legtöbb magyar (37 százalék) legalább 1 kilogramm szaloncukrot tervez az idén vásárolni venni a magyarok. Pont egy kilogrammot 35 százalék, fél kilót 22 százalék, negyedkilót, vagy annál kisebb kiszerelést pusztán 7 százalék vásárolna. Sánta szerint a mennyiségnél és az ízesítésnél meghatározók a családok anyagi lehetőségei: a legtöbben – 61 százalék – nem költene 2000 forint/kilogrammnál többet, 2-4000 forint között 30 százalék, 4-8000 forint között 1 százalék fizetne.

Még az egészséges életmódot is támogatják

Fontos változás lesz jövőre az édességpiacon, hogy jövőre emelkedik a népegészségügyi termékadó (neta), amely kihat majd az édességpiaci árakra is. A szektor felkészültségéről Sánta azt mondta, hogy folyamatos egyeztetést folytatnak a szaktárcával a kérdésről, de a helyzetükön annyiban javít, hogy a magyarok cukorbevitelének csak 7 százalékát teszi ki a direkt édességfogyasztás. A Magyar Édességgyártók Szövetsége már készített egy javaslatot is, amelyben azt vetették fel, hogy a terület vállalkozásai a társasági adójuk egy részét a mozgást népszerűsítő programok támogatására használhassák fel, amely hozzájárulhatna az emberek egészségesebb életmódjához.

A magyar édességpiac egyébként a hazai élelmiszeripar egy viszonylag kis szereplője: a hazai édességgyártás mindössze 250 vállalkozást jelent, amelyek 4948 embert foglalkoztatnak 205,69 milliárd forint árbevétel

– mutatta be a piac helyzetét Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Eredetvédelmi főosztályának vezetője.

Elmondta, hogy a magyarok a fogyasztásuk 30 százalékát teszi ki az élelmiszervásárlás, összehasonlításképpen uniós szinten ez az arány 13-15 százalék. Viszont itthon csak a havi költségek 7 százaléka édesség vagy cukortartalmú élelmiszer, ami kis arány, még ha ez növekszik is az elmúlt években.

Felkai felidézte, hogy Zsigó Róbert államtitkár hétfőn bejelentette, hogy idén a hatóságok a szaloncukrokat is ellenőrzik.

A lehetséges problémafaktorok között említette, hogy

bár a csomagoláson csokoládét írnak, valójában kakaós bevonómasszát használnak, vagy előző évi szaloncukrot csomagolnak újra.