Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy ha már megépítettük, a lehető legtöbb rangos nemzetközi eseményt kell megrendezni a Duna Arénában – ez lesz a központi üzenet a nyári junior-úszóvébé kommunikációjában. – írja a HVG.hu

Forrás: fina-budapest2017.com

A birtokunkba került, még nem nyilvános előterjesztésből úgy tűnik, az sportbüdzsét kezelő Emminek viszont nincs pénze az újabb világversenyre, ezért közpénzeket szeretnének átcsoportosítani. Kiadás lenne bőven: újra mobillelátót kell építeni, a nemzetközi úszószövetség “színvonalas megnyitóünnepséget vár”, a FINA elöljáróinak pedig “lehető legjobb elérhető szállás” dukál.

Alig pár hete szereztünk meg egy kormányzati tervezetet arról, hogy Farkas Bertalan űrhajós vezényletével pályázunk a 2020-as nemzetközi űrkongresszus megrendezésére, máris egy újabb világeseményről szóló, még titkos előterjesztés került birtokunkba. Azt eddig is lehetett tudni, hogy augusztusban nálunk rendezik meg a 2019. évi FINA Junior Úszó Világbajnokságot, aminek a megrendezéséhez szükséges kormányzati intézkedéseket ebben a javaslatban szedték össze.

A dokumentumot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) készítette, Kásler Miklós miniszter és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár hagyta jóvá, a kidolgozott költségvetést és egy kormányhatározat tervezetét is tartalmazza. Valamint egy eddig nem ismert körülményt:

a sportbüdzsét kezelő Emminek nincs pénze az újabb FINA-versenyre, ezért is kell a kormány elé vinni a kérdést.

Orbán Viktor miniszterelnök úr egyértelművé tette: egy ilyen nagyszerű létesítményben, mint a világ legjobb és legmodernebb uszodakomplexumának tartott Duna Aréna, a lehető legtöbb rangos nemzetközi eseményt kell megrendezni

– így ez lesz a kormányzati kommunikáció “fő üzenete” az előterjesztés szerint.

Ezt Szabó Tünde sportért felelős államtitkár fogja a nyilvánosság felé megjeleníteni, de azt is hangsúlyoznia kell majd a tervezet szerint, hogy “sportdiplomáciai szempontból is óriási eredményt jelent”, hogy hazánk újabb úszóvébének ad otthont. Magyarországot eddig is “a világ vezető úszónemzetei között tartották számon”, és nemcsak az úszóink eredményessége miatt, hanem “a világversenyek rendezése, és nem utolsósorban a sportdiplomaták szakmai felkészültsége alapján” – állítják.

Így a “magyar sportsikereken túl” kiemelkedő sportdiplomáciai jelentőséget tulajdonítanak a versenynek, ahogy fogalmaznak, “a vezetők jóformán ’hazajárnak’ Budapestre a korábbi világversenyek miatt, azaz a meglévő, kiépült, erős kapcsolatok tovább ápolhatók”.

2017-ben lett volna

Még 2013-ban nyertük el a jogot, hogy megrendezhessük 2017-ben a juniorvébét, majd 2021-ben felnőtt FINA-versenyt. Csakhogy a 2017-es világbajnokságot vállaló Mexikó nem tudott megbirkózni a kihívással, Magyarország pedig vállalta, hogy beugrik helyette, és “az eredeti tervekhez képest 4 évvel korábban is képes lesz világszínvonalú esemény házigazdája lenni” – emlékeztetnek az előterjesztésben. Ez viszont időpontban ütötte a junior-úszóvébét, így került át az idei évre.

Világraszóló siker, magas elvárások

Az Emmi javaslatát készítők nem fukarkodnak az öndicsérettel: a 2017-es FINA-úszóvébé

világraszóló sikerei után ismét Budapesten lesz a világ szeme

a 2019. augusztus 20-25. között megrendezett versenynek köszönhetően. A központi helyszínről hasonló lelkesedéssel azt írják, hogy “a nemzetközi sportközvélemény által jelenleg a világ legjobb és legmodernebb uszodakomplexumának tartott Duna Aréna” lesz.

Reflexszerűen a “mennyibe fog ez kerülni” kérdés ugrik be, amikor a javaslatban a következőket olvashatjuk: “a nemzetközi szövetség elvárása pedig a világbajnokság előtt egy színvonalas megnyitóünnepség megrendezése is”. De arra is hivatkoznak a FINA-vébé tapasztalatai alapján, hogy “a csapatok számára ideálisak a 3-4 csillagos szállodák”, de “a FINA előljáróinak lehető legjobb elérhető szállás biztosítása az elvárás”.

1,255 milliárd közpénzt kérnek rá

A finanszírozás azért is kardinális kérdés, mert a 2017-es FINA-vébé büdzséje emlékezetesen elszabadult. Itt szedtük össze, hogyan drágult az eredetileg tervezett 24,5 milliárd forint sokszorosára a rendezvényre költött költség: csak a létesítményekre többet költöttünk közpénzből, mint amennyiből az oroszok kihoztak egy egész vizes vb-t, a megnyitó pedig drágább lett, mint a Sziget nagyszínpada egy teljes fesztiválhétre.

A junior-úszóvébé sikeres megrendezéséhez 1 milliárd 235 millió 880 ezer forint sportcélú állami támogatás szükséges – kiindulásképpen ezúttal ezzel számolnak –, valamint 70 ezer amerikai dollárnak megfelelő, vagyis kb. 20 millió forint. Utóbbi valószínűleg a FINA felé teljesítendő 50 ezer dollár jogdíjat, valamint a 20 ezer dollár kauciót fedezi.

Az 1,255 milliárd forintos állami támogatás mellett más bevételekkel (szponzori támogatás, jegybevétel stb.) számolva az úszószövetség összesen 1,745 milliárd forintból, valamint az említett 70 000 dollárból rendezné meg a vébét – már az előzetes számítás szerint.

A világversenyt az úszószövetség, valamint a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft. fogja megrendezni. Utóbbi az a kormányzati cég, amit tavaly év végén kifejezetten a hazai rendezésű világversenyek szervezésére hoztak létre Szabó Tünde felügyelete alatt és a korábban sportriporterként ismert Mezei Dániel vezetésével.

“Feltétlenül megrendezendő”, de…

Csakhogy az úszószövetség és a kft. a kormány pénzügyi kötelezettségvállalása nélkül nem tudja megrendezni a vébét, azon belül viszont a sport területéért felelős Emmi nem vállalja a finanszírozást. Káslerék “feltétlenül megrendezendő eseménynek tartják” a juniorvébét “sportszakmai értéke, sportdiplomáciai jelentősége, valamint az esemény turisztikai élénkítő hatása” miatt. Csakhogy az idén versenysportra fordítható forrásaikból a tárca “nem tudja pénzügyileg támogatni a sportesemény megrendezését”.

A javaslatból az tűnik ki, hogy ebben ment az osztozkodás az Emmi és a Pénzügyminisztérium közt, miután a szaktárca az elmúlt években többször is jelezte az éves büdzsék tervezésekor, hogy az eseményre nincs elég forrásuk. De ez “nem került figyelembevételre” – jegyzik meg, Varga Mihály tárcája ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy járuljanak hozzá a rendezés költségeihez a meglévő forrásaikból és a “keletkezett megtakarítások” terhére. Végül a mostani javaslattal az Emmi a büdzsén belüli átcsoportosítást szeretne elérni, és kéri a kormányt, hogy “intézkedjen a szükséges forrásról”.

Azt is megjegyzik, hogy a szintén állami Magyar Turisztikai Ügynökség is passzolt, ez az intézmény sem tud anyagi támogatást biztosítani az eseményhez, “csak szakmai segítséget” tudnak nyújtani a “turisztikai szempontok megvalósításához”.

Megint építeni kell egy mobillelátót

A 46 milliárdos beruházássá hízott Duna Arénát a 2017-es vébé után egy évvel nyitották meg a nagyközönségnek, amit Fürjes Balázs államtitkár azzal magyarázott, hogy “a világbajnokság idejére épült 15 ezres, ideiglenes lelátószerkezetet” kellett visszabontani, mert felesleges lett volna fenntartani a hétköznapokra.

A juniorvébé megrendezésére az így jelenleg “5300 fős lelátói kapacitással és a megmaradt funkcionális termekkel is tökéletesen megfelel” a dokumentum szerint. Csakhogy a “részletes előterjesztés” címet viselő részből az derül ki, hogy ahhoz, hogy “a nemzetközi előírásoknak megfelelő versenyhelyszín” legyen, szükség lesz újra a “fény- és hangtechnikai rendszerek, show-elemek kiépítésére, a versenymedencetérben mobillelátó telepítésére”, vagy az eredményhirdetésre alkalmas helyszín kialakítására. Ugyanis “a 2017. évi FINA Világbajnokság után a Duna Arénába telepített technikát elszállították” – írják, de az nem derül ki, hogy mi lett a sorsa.

Bérleti díj, személyi jellegű kiadások, ünnepségek

Így csak a versenyhelyszín kiépítésével kapcsolatos kiadásokra 289 millió forintot szánnak az esemény költségvetése alapján. Ebben további furcsa tételeket is találunk, így:

  • csak a közpénzből épült Duna Aréna bérleti díja 100 millió forint,
  • további létesítmények bérleti díja még 100 millió forint,
  • sajtó, média, tévéközvetítésre 100 millió forintot szánnak (egy másik részben azt írják, hogy az M4 Sport élőben közvetíti majd a versenyeket),
  • a fogadások, értekezletek, megnyitó- és záróünnepség 63 millió forintba,
  • személyi jellegű kiadások 347 millió forintba,
  • a teljes rendezvénybiztosítás tervezett költsége 71 millió forintba kerülne.

Még az is lehet, hogy ingyenes lesz

A kormánytól kapott közpénz mellett a bevételi oldalon 110 millió forint szponzori támogatással számolnak, valamint 30 millió forint jegyárbevétellel. Az úszószövetség számításai alapján ugyanis a hatnapos verseny alatt legalább 20 ezer nézőt várnak. Csakhogy az előterjesztésben azt írják: megfontolandó, hogy ingyenessé tegyék-e a belépést, mert ez 2005-ben a Junior Európa-bajnokságon “hatalmas siker volt, naponta 3-4 ezer ember szurkolt a Margitszigeten”. A javaslat szerint a délelőtti futamok lennének ingyen látogathatóak, míg a délutáni döntőkre a 18 év alattiak mehetnének be térítésmentesen, a felnőtteknek pedig “minimális, 500-1000-1500 Ft-os jegyárakat” terveznek.

Egyes szállodáknak bizonyára jó üzlet lesz a juniorvébé, amire 1000 főt várnak, ebből 800 sportoló, edző, kísérő, míg ötöde “FINA tisztségviselő-vendég”. Így átlagosan 10 éjszakával számolva 10 ezer vendégéjszakáról van szó, méghozzá az előterjesztés szerint a Duna Aréna közelében található nagyobb szállodákban – így a Danubius szállodalánc egységeiben, a Hotel Aquincumban és a Westend Hiltonban.