A Nébih azt feltételezi, a kiderült magyar esetekben illegális szert használtak a csirkéknél. – írja a Zoom.hu

A Hollandiából indult tojásbotrány kirobbanása előtt nem vizsgálták a tojások fiproniltartalmát (ezzel a rovarirtószerrel szennyeződtek a tojások), ismerte el az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) a Zoomnak. A Nébih ezt azzal magyarázta, hogy az EU-ban szigorúan tilos bármilyen fiproniltartalmú szert használni élelmiszertermelő fajoknál (ezért valószínűleg nem gondolták, hogy egyáltalán keresni kell ezt az anyagot).

Egyelőre nem teljesen világos, Magyarországon hol tart az ügy, hiszen az is relatíve friss fejlemény, hogy egyáltalán van ügy. A Nébih közleményeiből tökéletesen kirajzolódik a botrány magyar szálainak kronológiája:

  • Augusztus 4: Nem merült fel, hogy Magyarország érintett lehet a holland tojásügyben.
  • Augusztus 15: Magyarországon is találtak szennyezett importtojásból készült terméket.
  • Augusztus 17: A magyar fogyasztók lehetőleg a „friss és jó minőségű, fipronilmentes magyar tojásokat válasszák”!
  • Augusztus 21: Magyarországon termelt tojásban is találtak fipronilt.
  • Augusztus 24: Újabb Magyarországon termelt tojásban találtak fipronilt.

Hollandiában egyébként a tojáseladások visszaálltak a tojásbotrány előtti szintre, írja a Dutchnews.nl. A holland statisztikai hivatal szerint augusztus első felében az eladások nagyot estek, az első héten 36 százalékkal kevesebb tojást adtak el, mint egy évvel korábban. A hónap harmadik hetében azonban már az egy évvel korábbinál három százalékkal többet.

Még nem tudni, hogy került a csirkék közelébe

Ami a Magyarországon termelt szennyezett tojásokat illeti, a Nébih augusztus 23-án a Magyar Nemzettel azt közölte, egyelőre vizsgálják, hogyan került a rovarirtószer a tojásokba, nem biztos, hogy a vállalkozások szándékosan követtek el szabálytalanságot vagy hibáztak. Augusztus 28-án a Zoomnak még nem tudtak biztosat mondani, csak annyit, hogy

tiltott, feketén beszerzett, illegális vagy hamisított készítménnyel történt állománykezelést feltételeznek.

A Nébih folyamatosan frissülő tájékoztatóoldala szerint több körben két cég tojásaiban találtak fipronilt: az egyik a Vitaleggs Kft., a másik a Kaldenek Bt. A Nébih (egyelőre) nem talált más vállalkozásoktól származó tojásban fipronilt, vagyis valószínűleg elszigetelt esetekről van szó. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Vitaleggs a magyar piac egyik legnagyobb termelője, és a Kaldenek sem a kicsik közé tartozik.

A Baromfi Termék Tanácson belül működő Tojásszövetség közleményében elhatárolódott az esetektől, állításuk szerint tagjaik (a 950 magyar tojástermelőből 120) minden szabályt betartanak, a Tojásszövetség intézőbizottságának tagjai önként kezdeményezték a Nébihnél az ellenőrzést. Bár a Nébih amúgy is „kiemelt figyelmet fordít” a Magyarországon termelt tojások ellenőrzésére.

A termelők felelőssége azért is kérdéses, mert a botrány kirobbanásának helyszínén, Hollandiában sem a termelők hibáztak. Ott egy Dega 16 nevű fertőtlenítőszerből került a fipronil a csirkék szervezetébe és a tojásokba. A Dega 16 elvileg nem tartalmaz fipronilt, egyelőre nem világos, hogy a szer gyártója tett-e bele, vagy az a cég, amelyik a Dega 16-tal több száz tojásüzem fertőtlenítését végezte.

Illegális szerek

A gyakorlatban fipronil a csirkék szervezetébe tápszerekkel, gyógyszerekkel vagy tisztítószerekkel (a bőrön keresztül is felszívódik) kerülhet. Vagyis könnyen előfordulhat, ahogy Hollandiában, hogy a fipronil a tenyésztő tudta nélkül kerül a csirkék szervezetébe, de az is, hogy gondatlansága vagy szándékos hanyagsága miatt.

A Nébih szerint a tojótyúk-állományra engedélyezett rovarölő szereket vizsgálták, eddig nem találtak olyat, amivel baj lett volna. De mivel

nem biztos, hogy a telepeken csak tiszta, legális szereket használnak,

a helyszíni ellenőrzéseken vizsgálják az egész termelési láncot, beleértve a telepek szerfelhasználását és az ólakban található almot.

Népszerű rovarirtó

A fipronil népszerű rovarirtószer, számos háztartási készítményben megtalálható, például kutyák és macskák bolhaölőiben, de a baromfikat kínzó tetvek ellen is hatásos.

Az uniós szabályok értelmében azonban élelmiszer-termelésben (sőt annak környezetében) csak nagyon korlátozottan használható. Ennek egyik oka, hogy nagy mennyiségben az emberek számára mérgező, az ENSZ egészségügyi szervezete mérsékelten veszélyes, 2-es kategóriájú rovarirtóként tartja nyilván.

A botrányban a megengedettnél több fipronilt tartalmazó tojásokat találtak, de jellemzően relatíve még mindig keveset tartalmaztak a szerből, szakértők és hivatalos szervek szerint gyakorlatilag esélytelen, hogy a szennyezett tojások elfogyasztása miatt bárki egészségkárosodást szenvedjen el. A szennyezett tojásokat és az azokból készült termékeket ennek ellenére mindenhol bevonták a forgalomból és megsemmisítették.

A fipronil korlátozásának másik oka, hogy a méheket is öli, ezért gyakorlatilag tilos olyan növényeken használni, amikkel a méhek kapcsolatba kerülhetnek.

Így vagy úgy, Bognár Lajos országos főállatorvos közleményt adott ki, amiben azt írta, az elsődleges felelősség a tojástermelő vállalkozásoké, és felhívta a baromfitartók figyelmét, hogy ha feketén beszerzett illegális gyógyászati készítménnyel, vagy gyanújuk szerint hamisított készítménnyel kezelték a csirkéiket, akkor saját hatáskörben hívják vissza termékeiket.

A Tojásszövetség korábban kiadott közleményén túl, amely szerint csatlakoznak a főorvos felhívásához, nem akarta kommentálni az ügyet.

zoom.hu

 

InstaCash Banner 336x280