Szeptember elején megkezdődött az új tanév. Sok helyen az országban a helyi politikusok ezt az alkalmat használták fel, hogy népszerűsítsék a központi propaganda által fontosnak talált politikai témákat. Természetesen év közben sem hanyagolják majd el az iskolákat, minden lehetőséget megragadnak, hogy szülők és diákok előtt beszélhessenek.

Illusztráció

Erről a témáról kérdeztem Fekete Miklóst, az MSZP megyei elnökét.

Fekete Miklós MSZP megyei elnök

Hírpatak: Ön szerint mennyire jelenthet problémát, ha a gyerekek úgy kezdik meg a tanévet, hogy az évnyitókon politikusok beszédeit kell meghallgatniuk, főként nem iskolai témákról?

Fekete Miklós:  Politikai beszédeknek és politikusoknak semmi keresnivalójuk az iskolákban, politikusoknak csak magával az iskolával van dolguk. Feladatuk, hogy segítsék a közoktatást, alakítsák ki az oktatás-nevelés ideális anyagi és személyi feltételeit, de nem beszédekkel, hanem tettekkel. Ha a politikusok kívánják meghatározni, miként gondolkodjék egy diák, kritikus gondolkodók helyett csak engedelmes alattvalókat nevel az iskola. És ez nem lehet cél.

Hírpatak: Ön szerint mennyire becsüli meg a magyar állam a pedagógusokat anyagi és erkölcsi szempontól?

Az európai országokhoz képest, a magyar állam keveset költ az oktatásra, a középiskolai tanárok fizetését tekintve hátulról a harmadik, általános iskolai szinten hátulról a negyedikek vagyunk a 28-ból. Ha azt szeretnénk, hogy jól képzett, a magyar gazdaságban is helyt álló fiataljaink legyenek, több pénzt kellene költeni erre a területre.

Hírpatak: Mennyire érzi szükségesnek a tanulók és diákok terheinek csökkentését?

Fekete Miklós: Tanuló és tanár egy évben több száz órával többet tölt az általános- és középiskolában, mint Európa más országaiban. Ennek ellenére a matematika, szövegértés és természettudomány mellett problémamegoldás terén is rosszul teljesítünk a többi országhoz képest. A szülők kétharmada érzi anyagi megterhelésnek a tanévkezdést, ma az iskola nemhogy felszámolná, inkább felerősíti az otthonról hozott hátrányokat, a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak.

Hírpatak: Milyen javaslatai vannak a modern oktatási rendszer megvalósítására?

Fekete Miklós: „Az oktatási rendszernek biztosítania kell, hogy a gyerekek és fiatalok képessé váljanak az emberiség által felhalmozott tudás megismerésére és alkotó alkalmazására, a nemzeti és nemzetiségi hagyományok ápolására” – Ez egy idézet, az Oktatási Minimum című dokumentum kezdődik ezzel mondattal. A dokumentumot oktatási, szakmai és civil szervezetek, érdekképviseletek és az ellenzéki pártok közösen írták alá.

Hírpatak: Ön szerint azonos eséllyel indulnak a tanulók az első diploma megszerzéséért?

Nem érzékelünk esélyegyenlősséget. A gyerekek továbbtanulási esélyeit ne lakóhelye, családjának szociális helyzete, vagy éppen olyan íróasztal mögötti döntéshozók határozzák meg, akik amúgy már rég kimenekítették gyereküket az állami rendszerből. Éppen ezért mindenki számára lehetőség legyen az érettségi megszerzése, az első diploma ingyenes megszerzésére, és szükséges a tandíj-adósságok eltörlése is.

Hírpatak: Milyen további javaslatai vannak az oktatás színvonalának növelése érdekében?

Fekete Miklós:  Feltétlenül csökkenteni kell a diákok óraszámát, az osztályok létszámát.
Ez természetesen nem elég, ha a tanárok nem kapják vissza a tanszabadságukat, azaz maguk dönthessenek a tananyag felett. Így ők is alattvalókká válhatnak.
És mindez továbbra sem ér semmit, ha a nem jön létre az új együttműködés az Oktatási Minimum Program elfogadásában az együttműködő pártok között.

Hírpatak