Fél év alatt több mint 38 milliárd forintot költött el kommunikációra az állam. Ez a másfélszerese annak, amit elvileg egy évre szántak. – írja a G7

Fotó: Makai András / B1.bolg

Döbbenetes összeget, több mint 50 milliárd forintot költött kommunikációra a magyar állam 2018-ban. Egészen pontosan ekkora ennyi pénz elköltéséről állapodott meg a kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő ügynökségekkel. Ebből bő 40 milliárdot biztosan kifizetnek majd, a maradék 10 milliárd pedig ugyan opciós tétel, de a korábbi tapasztalatok alapján ebből sem marad meg sok.

Mindezt azon a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül szórták ki, amit spórolási céllal hívtak életre 2015-ben. Az eredeti magyarázat szerint épp azért, hogy visszafogják a korábban esetenként akár 40 milliárdot is megközelítő éves költést. Akkor még arról volt szó, hogy az új szervezettel akár 15 milliárdot is megtakaríthatnak az adófizetők, a hivatal ugyanis 25 milliárdos éves büdzsével működik majd.

Aztán ebből persze semmi nem lett. Az NKOH a legutóbbi, elvileg három évre kötött szerződésben biztosított 75 milliárdos keretet másfél év alatt felhasználta. Olyannyira, hogy a választásokat követő hónapokban szinte nullára estek vissza a kommunikációs kiadások, mivel egyszerűen nem volt miből költeni. Így a nyáron újabb keretmegállapodást kellett aláírni, hogy a kormány és az egyéb állami intézmények továbbra is közvetíthessék legfontosabb üzeneteiket. A költekezést pedig ezt követően sem fogták vissza, sőt a korábbi gyengébb hónapok miatt még inkább felpörgött a pénzszórás. Fél év alatt minden korábbinál nagyobb összeget, majdnem 39 milliárd forintot égettek el.

Sokatmondó adat, hogy csak a karácsony előtti utolsó két munkanapban nyolc beszerzés iratait töltötték fel az erre a célra fenntartott rendszerbe, az év egészében pedig közel százat. Ezek közül azonban soknak erősen megkérdőjelezhető a gazdasági haszna.

Az összes kommunikációra szánt pénz közel 40 százaléka, 19 milliárd forint például az eredetileg kék plakátokról felismerhető kormányzati kampányokra ment el.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az NKOH-n keresztül összesen öt alkalommal adott megbízásokat arra, hogy a lakosságot tájékoztassák a szerintük „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekről”. Emellett négy alkalommal az „Európa jövőjét érintő” üzenetek eljuttatására is szerződtek. Egy idő után a két témát már együtt kezelték, amitől viszont a kommunikáció nem lett kevésbé költséges: november közepén ugyan lezártak egy opciós résszel együtt 6 milliárdot is meghaladó beszerzést, ám a pénz valószínűleg gyorsan elfogyott, mert december elején újabb megbízásra lett szükség. Az akkori 2,3 milliárd sem tartott ki év végéig: a karácsony előtti utolsó munkanapon még gyorsan eredményt hirdettek egy tenderen.

Ezzel egyébként egyértelműen a Rogán-féle minisztérium lett a legnagyobb megrendelő. Hasonló nagyságrendben csak a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. költötte a pénzt, ők bő 12 milliárdot szántak különböző kommunikációs feladatokra. Rajtuk kívül csak elvétve akadt néhány olyan szervezet, amely milliárdokat fordított volna ilyen célra. Persze a Puskás stadion építésének kommunikálására valószínűleg 60 millió forint is sok volt, akárcsak a megszűnő nemzeti kereskedőházaknál grafikai tervezési, gyártási és online ügynökségi munkákra elköltött 57 millió, és elég aránytalannak tűnik az a közel 200 millió forint is, amit a „150 éves a MÁV” jubileumi év rendezvényeinek kommunikációs feladataira szántak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezettudatos szemléletformáló kampányaira fordított közel 300 millió forintnak akár értelme is lehetett volna, ha nem épp akkor kerül rá sor, amikor némi túlzással a fél országban leállt a szemétszállítás.

A soha nem látott összeg pedig szinte teljes egészében egy vállalkozóhoz, a nyíltan Fidesz-szimpatizáns és jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Balásy Gyulához áramlott. A tavalyi ötvenmilliárdos költésből 48,5 milliárdot kaptak az ő ügynökségei, köszönhetően annak, hogy nyáron az utolsó nagy – szintén kormányközeli – konkurensek is kiestek a rendszerből*.

Balásy Gyula cégei már 2017-ben is rendkívüli ütemben fejlődtek: a két társaság forgalma egy év alatt durván 13-szorosára, négy év alatt több mint százszorosára nőtt. A most látható számok alapján pedig tavaly még ezt is sikerült megfejelni: nem lenne meglepő, ha a 2013-ban még csak 208 milliós forgalmat összehozó New land Media és Lounge Design 2018-ban átlépte volna az 50 milliárdos határt.