A „zsaroló” és a „tolvaj” megegyezett: a magyar állam több év huzavona után végül megvásárolta a Munkácsy Mihály Golgotáját Pákh Imrétől. – írja a Népszava.hu

Forrás: Wikipedia

A műgyűjtő többet kapott, mint amennyit eredetileg kért. A legdrágább Munkácsy-kép még így is olcsóbb, mit Orbán Viktor miniszterelnök négymilliárdért berendezett dolgozószobája.

A kormány megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón Kósa Lajos, Debrecen fideszes országgyűlési képviselője és Papp László, Debrecen polgármestere társaságában. A festményt 3 milliárd forintért vette meg a kormány Pákh Imrétől.

A fideszes keménykedésnek ez lett az eredménye – a műgyűjtő végül többet kapott, mint amennyit eredetileg kért a festményért, az einstand-taktika nem jött be.

Munkácsy Mihály Golgota című festményét 1884-ben festette Párizsban, és három évvel később került amerikai tulajdonba. Bár a 19. század végén bemutatták Magyarországon is, újabb száz évet kellett várni arra, hogy a magyar nézők láthassák: a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból. A mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került.

A festményt 2003-ban vásárolta meg Pákh Imre műgyűjtő, aki az Amerikai Egyesült Államok állampolgára. Pákh és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról először 2015 elejétől folytak tárgyalások, amelyek néhány hónappal később eredmény nélkül zárultak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja hatmillió dollárt (mintegy 1,7 milliárd forintot) kínált a képért, míg Pákh kilencmillió dollárt (mintegy2,5 milliárd forintot) kért, és állította, Lázár Jánossal még a kancelláriaminisztersége előtt, államtitkársága idején ebben az összegben állapodtak meg előzetesen. Később az Értéktár program vezetője, Gerhardt Ferenc állította, Pákh annak idején egymillió dollárért jutott hozzá a festményhez, míg az alkotás korábbi tulajdonosa állította, Pákh hétmillió dollárért vette meg tőle a képet. Pákh pedig arról nyilatkozott: a kilencmillió dollárért a Golgota eladásán túl további 52 Munkácsy-képet helyezett volna letétbe Magyarországon 12 évre, az MNB-t azonban nem érdekelte ez a csomagajánlat.

Mikor az adásvételi tárgyalások megszakadtak, Pákh Imre állította, azzal fenyegették meg, hogy ha nem adja el a képet, akkor kitiltják az országból, védettség alá helyezik a műalkotást, és nagy baja lesz az őssejtügyben. Továbbá bejelentette, a festményt elszállíttatja a debreceni múzeumból. Mindezek után a Miniszterelnökség kezdeményezésére az örökségvédelmi hatóság védetté nyilvánította a festményt – a kép védettsége jelentősen korlátozza a tulajdonos lehetőségeit a műtárgypiacon, amennyiben megválna a képtől: a piaci értékét legalább negyedével csökkentve. Lázár János a kép védetté nyilvánításáról úgy beszélt: ezzel „a barátságos lépéssel” szerették volna meggyőzni Pákhot, hogy minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal. Gerhardt Ferenc MNB-alelnök pedig hazugságözönnel vádolta Pákhot, mondván, gusztustalan, amit az asztalra letett. Gerhardt és Lázár további nyilatkozatában Pákhot zsarolóként festette le.

Pákh Imre ezekre az akcióra kevésbé higgadt módon reagált. Rákosista, kriptokommunista módszernek nevezte a kép védetté nyilvánítását, amit ahhoz hasonlított, amikor apja fuvarozási vállalkozását államosították. Emlegette a Keresztapa című filmet is, és állította, az állam ellopta a képet. És mivel lopott műkincset nem illik kiállítani, a Déri Múzeumban vörös leplet rakatott a Golgotára.

A védési határozatot Pákh a bíróságon támadta meg, ám keresetét 2016 őszén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította. A kocka 2017 júliusában fordult: a Kúria a festmény védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot pedig új eljárás lefolytatására kötelezte. A Kúria akkori álláspontja szerint tulajdonosa akár ki is vihette volna az országból a Golgotát. De Pákh Imrének esze ágában nem volt ilyet tennie. Sőt, a Kúria döntésének a műgyűjtő annyira örült: hogy a Múzeumok Éjszakája alkalmából a Golgotáról levetetett lepel már nem került vissza a festményre.

A legdrágább Munkácsyk

A magyar állam 2015 februárjában 5,7 millió dollárért megvásárolta a Krisztus Pilátus előtt című festményt a kanadai Hamilton Galériától. A Poros út I-ért a z MNB Értéktár programja félmilliárd forintot adott 2018 decemberében – ez a festmény tizenöt évvel ezelőtt 220 millió forintért kelt el árverésen.

Az őssejtügy

Pákh Imre és Fásy Ádám anyagi támogatásával Seffer István kaposvári plasztikai sebész magánklinikáján hoztak létre egy őssejt-laboratóriumot, majd környékbeli kórházakból vásárolták alkalmanként 10-15 ezer forintért a terhességmegszakításokból származó szöveteket. Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése és emberi test tiltott felhasználása bűntette miatt a Fővárosi Ítélőtábla 2018 novemberében jogerősen pénzbüntetéssel sújtotta Pákh Imrét és Fásy Ádámot.

InstaCash Banner 336x280