Egy kormányzati előterjesztés szerint minden lehetséges kedvezményt megadnának, és pénzt is fizetnének a diákoknak, csak tanuljanak szakmát. – írja az Index.hu

Illusztráció. Forrás: Youtube.com / Győrplusz TV

Az ötéves technikusi képzést az ösztöndíjak és a tanulás melletti munkáért járó fizetés mellett azzal is vonzóbbá akarja tenni a kormány, hogy az ide járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra, olvasható az Index birtokába került kormányzati előterjesztésben. A hazai szakképzés megújításáról szóló előterjesztésben szó szerint ez szerepel:

A technikus végzettség vonzereje lehet, hogy az eredményes technikus szakmai vizsgát követően a diákok hagyományos felvételi nélkül, a szakmai vizsgájuk eredménye alapján tanulhatnak tovább a szakirányú felsőoktatásban.

Totális zavar a nevek miatt

Az Orbán-kormány 2010 óta minden eszközzel igyekszik a fiatalokat az egyetemek helyett a szakmatanulás irányába terelni, mert a gazdaságban is komoly hiány van szakmunkásokból. A kormány részére készült, 2019. január 31-i keltezésű előterjesztés a Szakképzés 4.0 nevet viselő stratégia megvalósítását ismerteti.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az anyag kritikusan vallja be a hazai szakképzés átalakításának komoly hiányosságait. Az előterjesztésben is szerepel, hogy a szakmák tanulása nem vonzó sem a szülők, sem a diákok számára.

Különösen fokozta a zavart, hogy a korábbi szakiskolákat vagy szakmunkásképzőket szakközépiskolává nevezték át, az érettségit is adó szakközépiskolák új neve pedig szakgimnázium lett. A szakgimnáziumot viszont sokan inkább gimnáziumnak tekintik, és érettségi után ki is szállnak a rendszerből.

Pénzt is lehet keresni tanulás közben

Az előterjesztés ezért javasolja a technikum név bevezetését, amely “hívószó lehet a szülők, diákok” számára. Az ötéves, érettségit is adó technikusi képzést több eszközzel akarják vonzóbbá tenni: felújított iskolákkal és tanműhelyekkel, biztos egzisztenciát jelentő karrierlehetőségekkel, naprakész tudású oktatókkal, versenyképesen fizetett, a napi gyakorlatot ismerő óraadó mérnökökkel.

Az elképzelések szerint az ötéves technikusi képzés második felében a diákok már vállalatoknál szerezhetnének gyakorlatot, és munkaszerződéssel juthatnának jövedelemhez. Akinek nem találnak munkahelyet a duális képzésben, az is ösztöndíjra lesz jogosult.

A negyedik év végén (12. évfolyam) a technikusoknak nem öt, csak négy tárgyból kellene érettségit tenniük. Az ötödik év végén (13. évfolyam) tett szakmai vizsga lesz az ötödik érettségi tárgyuk. Itt ismét olvasható utalás az egyetemi felvételi elkerülésére:

A technikumban megszerzett tudás megteremti a lehetőségét, hogy a jó eredménnyel végzettek felvételi vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni felsőoktatásban az azonos ágazaton belül

Egy gépésztechnikus tehát ezzel nem juthatna be a jogi egyetemre, de valamilyen műszaki felsőoktatási képzésre igen.

Nulladik évfolyam a szakmunkásképzőkben

Az egykori szakmunkásképzők sikertelensége mögött a legtöbbször az állt, hogy ezek az intézmények a legrosszabb, legkevésbé motivált tanulók gyűjtőhelyévé váltak, sokan idő előtt ott is hagyták az iskolapadot. A Szakképzés 4.0 ezzel is akar kezdeni valamit.

Ezeket az hároméves képzést nyújtó intézményeket szakképző iskolává neveznék át. Itt is mindenki kapna ösztöndíjat “a tanulói juttatások a jó eredményt elérő diákok esetében a technikumban és szakképző iskolában is elérhetik a minimálbért”. Az ösztöndíj egy részét az eredményes vizsga után egy összegben kapja meg a tanuló.

Az anyag külön foglalkozik a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásával. Erre a következő ötleteket sorolja fel:

  • Orientációs év a nulladik évfolyamban: az általános iskolából alapvető hiányossággal kikerülő diákokat akarják itt felzárkóztatni, bepótolni velük a szakma tanulásához szükséges alepvető kompetenciákat (írás, olvasás, számolás). A nulladik év feladata “nem az általános iskolai tananyagok ismétlése, hanem kompetenciák felmérésére alapozott fejlesztés”.
  • Dobbantó program a nulladik évfolyamon: ez elsősorban a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolarendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kisodródott 15–25 éves fiatalokat vezetné vissza az oktatás vagy a munka világába.
  • Műhelyiskola a szakképző iskola harmadik évétől: itt olyan fiatalok tudnak részszakképesítést szerezni, akik lemorzsolódnának és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből, vagy a Dobbantó programban alapfokú képesítést szereztek, de nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben tanulni. “A Műhelyiskolában a szakma tanulása a gyakorlati képzés helyszínén történik. A Műhelyiskolában a tanulónak a végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, maximum egy évig tart. Nincsenek közismereti tantárgyak. Minden ismeret a részszakképesítéshez kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el. A pedagógus mentorként támogatja az oktatást” – olvasható az előterjesztésben.

InstaCash Banner 336x280