Mindenre ugrik a magyar diplomácia. – írja a Blikk.hu

Forrás: Blikk.hu

Noha Magyarország apró csepp az 500 millió lakosú EU népes tengerében, manapság mégis állandó téma az európai sajtóban hazánk külső megítélése, egyre gyakoribb és keményebb konfrontációja korábbi baráti államokkal.

Lassan két kezünk is kevés ahhoz, hogy sorba szedjük az elmúlt néhány év kicsúcsosodó vitáját. Ez pedig oda vezethet, hogy kétoldalú kapcsola­taink egyre inkább elmérgesednek.

A németországi választásokra készülő Angela Merkel kancellár és Martin Schulzcal választási vitájukba is belevonták hazánkkal kapcsolatos ellenérzéseiket. Merkel magyar kormányt tette felelőssé a menekültügyben 2015-ben kialakult helyzet miatt. – Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől, és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok – jelentette ki kamerák előtt Merkel. Schulz hozzátette: Tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában.

Az Európai Bíróság több hónapig tartó mérlegelés után épp a múlt héten elkaszálta Magyarország és Szlovákia menekültkvótát támadó keresetét. Az ügyben a Fidesz–KDNP u­niós pártcsaládja is megszólalt, az Európai Néppárt szóvivője közölte: – Képviselőcsoportunk egységesen úgy véli, a két érintett országnak be kell tartania a szabályokat. Ez ügyben lehet, hogy születhet kompromisszumos megoldás.

A menekültválság kapcsán számos, korábban baráti országgal is összevesztünk: Christian Kern osztrák kancellár nemrégiben már arról beszélt, hogy szükség esetén meg kéne vonnia az uniónak a Magyarországnak szánt támogatásokat. Másik szomszédunkkal, Romá­niával is komoly konfliktusba kerültünk a migránspolitikánk miatt. – Románia emberként fog bánni a migránsok­kal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal tereli­k és sorszámmal látják el őket – jelentette ki Victor Ponta 2015 szeptemberében.

És akkor itt van még a távozó holland nagykövet kritikája, aki miatt már-már diplomácia háború alakult ki a két ország között, majd következett a szomszédos Ukrajna, ahol a múlt héten a magyar nyelvű oktatást szüntették meg egy tollvonással. – Ukrajna hátba szúrta Magyarországot – kommentálta Szijjártó Péter külügyminiszter az új törvényt. Az elcsendesedett kerítésviták után a napokban Horvátországgal is összezördültünk.

Gyarmati István diplomata szerint az EU-ban mindenki a barátunk, de a kapcsolatot mindegyik ország máshogy képzeli el, így sokan építő szándékkal fogalmaznak meg kritikákat. Mi pedig egyre keményebben regálunk. – Emmanuel Macron francia köztársasági elnök viszont érezhetően nem szimpatizál velünk. Árulkodó, hogy nemrégiben pél­dául találkozott a cseh, a szlovák és az osztrák kormányfővel, illetve ellátogatott Bulgáriába és Romániába is, Magyarországot és Lengyelországo­t azonban kihagyta körútja során – mondta a Blikknek a szakértő. Sokak szerint a V4-ek közé is éket verhet az EU. – Az unió jövőjét illetően úgy látom, már most is egy kétsebességes unió működik. Schengenhez pél­dáu­l nem minden tagország csatlakozott, Magyarország viszont aláírta az egyezményt. Hasonló a helyzet az eurózónával is, amibe hazánkon kívül a lengyelek sem tartoznak bele, ennek következménye, hogy Csehország és Szlovákia kicsit kilóg a Visegrádi Négyekből – magyarázta lapunknak Gyarmati.

A Mol-INA is vörös posztó lett

Legutóbb Horvátországgal sikerült összerúgni a port a magyar kormánynak. Ezúttal a Mol-INA cégcsoporttal kapcsolatos, évek óta tartó nézetkülönbségek csúcsosodtak ki. Magyarország bejelentette, hogy nem támogatja Horvátország csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) a Mollal kapcsolatos horvát magatartás miatt. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőt meglepte a döntés, és jelezte, már ma hivatalos látogatásra Magyarországra utazik, és beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint Áder János államfővel a témáról.

blikk.hu