Két földrengést is okozott – írja a 444.hu

Illusztráció.  Amerikai hidrogénbomba teszt a Csendes-óceánon 1952-ben. Forrás: nytimes.com

Észak-Korea újabb föld alatti atomrobbantást hajtott végre, immár a hatodikat, ami erős földrengést váltott ki.

Észak-Korea hivatalos állítása szerint vasárnap sikeresen tesztelt egy hidrogénbombát. (A hidrogénbombát termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál. A hidrogénbombákban egy előzetes robbanás tömöríti össze a hasadóanyagot, a plutónium-239 izotópot. A plutónium melletti kis kamrába hidrogéngázt fecskendeznek. A robbanáskor fellépő hő és nyomás hatására a hidrogénatomok között fúzió lép fel. A fúziós folyamat neutronokat szabadít fel, ami a plutóniumizotópban további maghasadásokhoz vezet, és felerősíti a hasadási láncreakciót.)

Az állami tévében sugárzott hivatalos bejelentés szerint a bomba interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető.

Magyar idő szerint vasárnap hajnalban a kínai földrengéstani intézet két földrengést mért, az első 5,3-6,3 közötti erősségű volt, a második 4,6-os. Az első rengés a kínai intézet mérése szerint tíz kilométerrel a földfelszín alól indult, a másik 8 perccel később a földfelszínről, közvetlenül az első felett. A legújabb hírek szerint az első rengés lehetett maga a robbantás, a  második rengést az idézhette elő, hogy beomlott az első okozta üreg.

A japán meteorológiai ügynökség munkatársa mutatja a szeizmográfiai adatokat az észak-koreai kísérleti atomrobbantásról Tokióban 2017. szeptember 3-án Fotó: Kazuhiro Nogi / AFP

Abból, hogy az első rengés 6,3-as erősségű volt, arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása, legalább 10-szer akkora (száz kilotonnás), mint a tavaly szeptemberi ötödik – közölte szinte egybehangzóan a dél-koreai és a japán földrengéstani intézet, valamint a szöuli nemzeti egyetem egyik nukleáris mérnök-professzora.A száz kilotonna a hirosimai atombomba erősségének hétszerese, a nagaszakira ledobott atombomba erősségének ötszöröse. A hirosimai atombomba 15, a Nagaszakinál alkalmazott 20 kilotonnás volt.)

A kétfokozatú termonukleáris fegyvernek példátlan az ereje

– mondta a hírolvasó bemondó az észak-koreai állami tévében.

A KCNA észak-koreai hírügynökség arról számolt be, hogy a kísérlet célja az ország technológiája “pontosságának és hitelességének megvizsgálása” volt.

Az AP amerikai hírügynökség szerint még szakértőknek is nehéz lehet megállapítani távolról, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. Az Egyesült Államok és szövetségesei korábban is szerettek volna robbanóanyag-mintát kimutatni az észak-koreai robbantások után, hogy felmérjék az ország haladását a fejlesztésben, de Phenjannak sikerült elérnie, hogy ne kerüljön ki ilyen anyag a környezetbe.

A dél-koreai hadsereg megerősítette, hogy az első rengés mesterséges volt, riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet. Mun Dzsein dél-koreai elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.

A japán kormány az ország földrengéstani intézetének információi alapján megerősítette, hogy Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Kono Taro külügyminiszter újságíróknak beszámolt arról, hogy Tokió tiltakozott Észak-Koreánál a robbantás miatt és elfogadhatatlannak nevezte.

A rengés annyira erős volt, hogy még Magyarországon is mérték. “A Paks II mikroszeizmikus hálózathoz tartozó kölesdi lyukszeizmográf állomás szeizmogramjánjól látszik 02:55-kor egy kisebb horvátországi M 3.4 magnitúdójú földrengés. Az É-Koreában 03:30-kor végzett atomrobbantás hullámai pedig kb. 12 perc alatt tették meg a több ezer km-es távolságot és 03:42-kor érték el a mérőállomást” – írta a Foldrenges.hu.

Kim Dzsong Un elnök személyesen tekintette meg ezeket az új rakétákat, majd elmondta,

a hidrogénbomba összes alkatrészét Észak-Koreán belül állították elő, ezért annyit gyárthatnak belőle, amennyit csak akarnak.

Fotó: Reuters/KCNA

Az elemzők az utóbbi hónapokban arról beszéltek, kételkednek benne, hogy Észak-Korea tényleg képes lenne-e egy rakétára felszerelhető hidrogénbombát miniatürizálni.

Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Abe Sindzó japán miniszterelnökkel, és “az Észak-Koreára gyakorolt nyomás maximalizálása érdekében teendő lépések”-ről beszélt vele, jelentette be a washingtoni Fehér Ház. Az nem derült ki, hogy még az észak-koreai atomkísérlet előtt vagy után történt-e a hívás.

A dél-koreai hadseregben riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték azt az egységet, ami a nukleáris válságokra hivatott reagálni. Mun Dzse In dél-koreai elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. Észak-Korea legutóbb tavaly szeptemberben hajtott végre kísérleti atomrobbantást. Júliusban interkontinentális ballisztikus rakétát teszteltek.

 

Kína erősen elítélte az észak-koreaiak újabb atomrobbantását, a dél-koreai elnök pedig úgy véli, hogy Észak-Koreának a lehető legsúlyosabb büntetést kell kapnia. Ezalatt újabb ENSZ-szankciókat értettek, amelyekkel teljes mértékben elszigetelnék az országot. Kono Taro japán külügyminiszter újságíróknak arról számolt be korábban, hogy Japán tiltakozott Észak-Koreánál a robbantás miatt, és elfogadhatatlannak nevezte azt.

De ezután?

A Guardian és más külföldi lapok is arról számolnak be, hogy a vasárnapi robbantás nagyon érzékeny pillanatban történt, ugyanis Kína miniszterelnöke néhány óra múlva nyitja meg a BRICS nemzetek találkozóját, ahol Brazília, Oroszország, India és a Dél-Afrikai Köztársaság vezetői fognak gazdasági kérdésekről egyeztetni.

Főleg azért beszédes az időpontválasztás, mert Kína többször felszólította már Észak-Koreát, hogy ne hajtson végre nukleáris teszteket. A mostani robbantás ezért Kim Dzsongun részéről a lehető legmagasabb fokú tiszteletlenség a kínai féllel szemben – írta a CNN szakértője.

A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy “hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”.

Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után “a lehető legszigorúbb büntetést” követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy “teljesen el tudják szigetelni” az országot.

Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója húsz percen át telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével – közölte a szöuli elnöki hivatal.

Az orosz külügyminisztérium minden érintett országot arra szólított fel egy vasárnap délelőtti közleményben, hogy tárgyaljanak egymással, mert csak így lehet rendezni a Koreai-félszigeten kialakult válságot. Oroszország szerint az észak-koreai kísérleti robbantás súlyos fenyegetést jelent a térség békéjére és biztonságára.

Emmanuel Macron francia államfő úgy véli, hogy újabb phenjani provokáció történt, amire a nemzetközi közösségnek keményen kell reagálnia. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy Phenjant visszatérítsék a tárgyalások útjára és rákényszerítsék nukleáris programjának beszüntetésére – tette hozzá.

A német kancellár és a francia elnök vasárnap közös nyilatkozatat is kiadott, amelyben uniós szankciókat sürgettek Észak-Korea ellen. Angela Merkel és Emmanuel Macron szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamint az Európai Uniónak haladéktalanul reagálnia kell a nemzetközi jogot súlyosan sértő újabb észak-koreai kísérleti robbantásra.

A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik

írta Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök a legújabb észak-koreai kísérleti robbantásra reagálva.

Trump az Egyesült Államok számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a robbantást. Az elnök azt írta

Észak-Korea lator állam, amelynek a magatartása immár fenyegetést és a  zavar forrását jelenti Kína számára is, amely segíteni kíván ugyan, de ez egyelőre kevés sikerrel járt.

Az elnök üzenete az első amerikai reagálás volt Phenjan vasárnapi bejelentésére, amely szerint sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombával.

444.hu