Mit nyer a Fidesz azzal, ha választójogot ad a külhoni magyaroknak az EP-választáson? Néhány tízezer voksot? Egy plusz mandátumot? Csak az ukránokat akarják idegesíteni? És mibe kerül mindez nekünk, adófizetőknek? – írja a Zoom.hu

Forrás: Shutterstock

Nemcsak Magyarország széltében-hosszában, Battonyától Nemesmedvesig, hanem világszerte, Hondurastól Új-Zélandig is szavazhatnak a magyarok a 2019-es európai parlamenti (EP) választáson, ha elfogadja a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvénymódosító javaslatát, amely – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – az EP-voksoláson is megadná a szavazati jogot a határon túl élő magyaroknak.

Azt próbáltuk kideríteni, hogy a szavazatszerzésen túl mi motiválhatta a kormánypártokat.

Néhány tízezer plusz voks

A választási matek már csak olyan, hogy előfordulhat, egyetlen plusz szavazat is átbillenti egy mandátum sorsát, de ennél sokkal valószínűbb, hogy néhány tízezer extra voks sem számít semmit – elemezte a Zoom.hu kérdésére László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Semjén-javaslatot. Hozzátette:

az biztos, hogy ezeknek a voksoknak az elsöprő többségét – a 2018-as parlamenti választás külhoni voksaihoz hasonlóan – a Fidesz-KDNP listájára adják majd le.

Emlékeztetett, hogy a tavaszi parlamenti választáson a kettős állampolgársággal – ám magyarországi állandó lakóhellyel nem – bíró magyarok 225 ezer érvényes szavazatot adtak le levélben, ezeknek 96,2 százaléka ment a kormánypárt listájára. A Semjén-javaslat szerint ugyanezzel, a tavasszal már alkalmazott levélszavazásos módszerrel voksolhat majd ugyanez a választói kör az EP-választáson, azzal a különbséggel, hogy csak az EU-n kívüli országokból adható le szavazat. Így rögtön kiesik az idén tavasszal Romániából érkezett 109 ezer szavazat és egyenként néhány száz vagy egy-kétezer, más EU-tagállamokból származó voks is.

Borsot törni Kijev orra alá?

Pontos számot nehéz mondani például az Ukrajnából tavasszal leadott – és vélhetően az EP-választáson is leadni tervezett – voksokról, mivel a levélszavazatokat részletező választási jegyzőkönyv 4948 voksot összegzően a „kettős állampolgárságot tiltó országokhoz” könyvelt, márpedig ide tartozik Ukrajna mellett Szlovákia és Ausztria – utóbbi kettő országban viszont az EP-választáson nem szavazhat külhoni magyar. Egyesek szerint elképzelhető, hogy a magyar kormányzat csak Ukrajnát akarja a lépéssel idegesíteni, tovább élezve a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos, amúgy is pattanásig feszült konfliktust.

Beazonosítható viszont a Szerbiában tavasszal leadott 36163 voks, ezzel vagy ennek nagy részével most is lehet kalkulálni, ám nagyfokú bizonytalanságot jelent az áprilisi jegyzőkönyvben az „Értesítést e-mailben kéri” kategóriába esők csoportja.

Ők 67540-en voltak, de nem tudni, milyen országokban élnek, így azt sem, hogy mekkora részük az EU-n kívüli, akik majd jövő májusban is szavazhatnak.

Néhány példa a 2018. április 8-i parlamenti választáson leadott külhoni magyar voksokra:

Egy mandátumra hathat

Hogy még nehezebb legyen a becslés, az EP-választásokon hagyományosan jóval alacsonyabb a részvétel, mint a parlamentieken. Összességében tehát László Róbert szerint nagyon nehéz megbecsülni, mennyit „hozhat” a Fidesz-KDNP-nek a választási szabálymódosítás. A legutóbbi EP-választáson, 2014-ben rendkívül alacsony, 28,97 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP listája 51,48 százalékos teljesítménnyel, 1193991 szavazattal nyert el a 21-ből 12 mandátumot.

Ahhoz pedig, hogy meglegyen a kormánypártoknak egy újabb, 13. mandátum is, további 275569 voksra lett volna szükség. Vagyis megállapítható: előfordulhat, hogy akár csak pár tucat külhonból érkező szavazat átbillenti egy mandátum sorsát a 2019-es EP-választáson, de „ennek minimális a valószínűsége, és egynél több mandátumra semmiképp nem lehet hatással” az újonnan bevont szavazótömeg, amely főként a vajdasági és a kárpátaljai magyarokból kerülhet ki.

A „szavazzanak az EP-választáson is a külhoni magyarok” ötlet amúgy nem a magyar kormány „találmánya”, de kapóra jött neki – hívta fel a figyelmet a választási szakértő. A törvényjavaslat is hivatkozik arra, hogy egy idén nyáron elfogadott Európa Tanács-határozat nyitotta meg a jogi lehetőséget. Nem kötelezővé téve, de megengedve, hogy „a tagállamok a nemzeti választási eljárásaikkal összhangban meghozhatják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a harmadik országban lakóhellyel rendelkező állampolgáraik is szavazhassanak az európai parlamenti választásokon.”

Mennyibe kerül ez az adófizetőknek?

A körülbelül 5 milliárd forintért levezényelhető EP-választás költségét érdemben nem dobja meg a külhoni magyarok voksolásának bevezetése, talán csak néhány tízmillió forinttal, vagyis egy-egy szavazat “önköltsége” 1-2 ezer forint lehet majd. Összehasonlításul: a 2014-es parlamenti választáson a levélszavazatokra 162 milliós költséget számolt el a Nemzeti Választási Iroda – akkor 130 ezer levélvoksról volt szó, most pedig ennél biztosan kevesebbről beszélhetünk.

Politikai vita minden oldalon

A szavazatmaximálási szándék, a határon túli magyarok felé tett újabb gesztus és a külpolitikai hatások mellett Semjén Zsolt javaslatának belpolitikai célja is lehetett, hiszen a határon túli magyarok szavazati joga mindig is éles vitákat generál a hazai és a külhoni politikában. Ha így volt, Semjén számítása bejött:

a DK “nekiment” a javaslatnak, sőt a Gyurcsány-párt az Európai Bizottsághoz fordult garanciákat várva.

Arra hivatkoztak, hogy a magyar választási rendszer nem garantálja a levélszavazatok titkosságát és annak is fennáll a veszélye, hogy az uniós tagállamokban élő kettős állampolgárok mindkét országban szavaznak majd az EP-választáson.

A DK és a Fidesz, illetve a kormány régóta egymásnak feszül a határon túliak szavazati joga miatt. Emlékezetes, a DK már tavaly októberben, még a parlamenti választási kampányidőszak elején bedobta a határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok szavazati jogának megvonását, mondván: ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon és nem viselik a szavazatuk következményeit.

A DK akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor 2014-ben a határon túliak 95,5 százaléka szavazott a Fideszre, még csak 550 ezer kettős állampolgár volt, ám a számuk 2018 áprilisára elérheti ennek a dupláját. A Zoom.hu is írta, hogy ez volt Semjén Zsolt vágya: a politikus még 2014-ben, a Fidesz győzelme után ígérte meg, hogy a következő választásokra meglesz az egymillió határon túli kettős magyar állampolgár.

Ez a gesztus persze a kezdetektől összekapcsolódott a szavazatmaximálással, mivel a honosítással állampolgárságot nyertek nagy többsége, 65 százaléka szavazókorú. Hiába teljesült Semjén nagy vágya, az egymillió új magyar állampolgár sehol nincs ahhoz képest, amiről 2006-ban a fideszes Mikola István ábrándozott. A politikus a kampány közepén – a 2006. március 19-i Fidesz-kongresszuson – mondta sokat idézett szavait:

“Mert ha négy évre nyerni tudunk, és (…) utána az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne.”