Az Európai Bizottságon kívül a német, a belga és az ír kormány képviselői is méltatlankodtak a Soros-Juncker plakátok miatt, a magyar jogállamiságról szóló vita újabb fordulójában. – írja a 444.hu

Michael Roth német külügyi államtitkár. Fotó: JOHN THYS / AFP
  • Megy tovább a hetes cikkely szerinti eljárás az EU-ban, a magyar jogállamiság helyzetének ügyében.
  • Kedden az Európai Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a tagállamok kormányait, hogy a helyzet a Sargentini-jelentés elfogadása óta romlott Magyarországon, például menekülteket éheztettek a tranzitzónában, és a bizottság elnöke ellen hergelnek egy új plakátkampánnyal.
  • Legalább 11 tagállam képviselője jelezte, hogy aggódik a magyar helyzet miatt, és egy se vette védelmébe az Orbán-kormányt.
  • A német külügyi államtitkár többször is szót kért, hogy méltatlankodjon, és ő is előhozta az új kormányzati plakátokat.

Kedden ismét napirendre vették az általános ügyek tanácsában a magyar jogállamiság helyzetét Brüsszelben. Ebben a havonta ülésező tanácsban külügyminiszterek, EU-s miniszterek, vagy a helyetteseik ülnek, és tavaly ősz óta az Európai Parlament döntése alapján – ez volt a Sargentini-jelentés elfogadása – rendszeresen előveszik a magyar kérdést ezeken a találkozókon.

A keddi tárgyaláson információink szerint legalább 11 tagállam képviselője fejezte ki aggodalmát a magyarországi helyzet miatt, és a bizottság újabb problémákat vetett fel. A vita egyik legaktívabb résztvevője Michael Roth német külügyi államtitkár volt.

A magyar ügy napirendre vételét információink szerint több mint egy tucat tagállam kérte a román elnökségtől. Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans alelnök azt mondta, hogy a bizottság eddig is egyetértett a Sargentini-jelentés legtöbb megállapításával, de az utóbbi hónapok fejleményei csak erősítették az aggodalmaikat.

E kedvezőtlen fejlemények szerinte a következők:

  • A Stop Soros törvénycsomag elleni bizottsági eljárás újabb szintet lépett, ha két hónapon belül a magyar kormány nem jön elő valami újjal, akkor az EU bíróságához kerül az ügy.
  • Kiderült, hogy a magyar hatóságok két embert éheztettek a tranzitzónában. Végül a strasbourgi emberi jogok bírósága kényszerítette ki, hogy adjanak nekik ételt. Timmermans rámutatott, hogy ebben a helyzetben különösen fontosak azok a civilek szervezeteket, amelyeket a Stop Soros nevű törvények alapján korlátoznak Magyarországon.
  • Elfogadta a magyar parlament a közigazgatási bíróságok megalakításáról szóló törvényt, anélkül, hogy megvárták volna a Velencei Bizottság véleményét róla.
  • A kormány elüldözte a CEU amerikai diplomát adó képzéseit Magyarországról, ez példa nélküli gesztus az EU történetében.
  • Több mint 400 sajtóterméket vontak össze egy Fidesz-közeli kuratórium által vezetett alapítványba, és a kormány nem engedi, hogy a versenyhivatal és a médiahatóság kivizsgálja a lépés törvényességét.
  • Vizsgálja a bizottság, hogy a korábban javasolt korrupció-ellenes intézkedéseket foganatosították-e. Timmermans előadásából úgy tűnt, hogy nem elégedettek Brüsszelben a magyar fejleményekkel, erre tavasszal visszatérnek még.
  • Elkezdték vizsgálni a túlóratörvényt is, ebben az ügyben már leveleznek a magyar kormánnyal.
  • Teljes hazugságokon alapuló reklámkampányt indított a magyar kormány az Európai Bizottság és annak elnöke ellen. “Ez nem tolerálható” – mondta a vita egy későbbi pontján a Junckert és Sorost ábrázoló plakátokról.

Timmermans bűnlajstroma után Stef Blok holland külügyminiszter közölte, hogy kormánya egyetért a Sargentini-jelentés megállapításaival.

A tanács dán, francia, holland, német és svéd tagja azt kérte a román elnökségtől, hogy következő lépésként tartsanak formális meghallgatást a 7-es cikkely szerinti eljárás keretében, vagyis szenteljenek egy ülést annak, hogy alaposan kikérdezik a magyar kormány valamelyik tagját.

Michael Roth német külügyi államtitkár többször is szót kért a vitában, egy ízben azt javasolta, hogy a magyar sajtószabadság helyzete legyen a további vizsgálatok egyik központi témája. Máskor pedig arról beszélt, hogy nagyon komoly problémája van a kormányának azzal, hogy Magyarországon állami pénzből kampányolnak az Európai Bizottság elnöke ellen. Didier Reynelds belga külügyminiszter is magyarázatot követelt az új plakátkampány ügyében Magyarországtól, és Helen McEntee ír EU-ügyi államtitkár is háborgott rajtuk.

Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkár válaszolt a vádakra, elsősorban azt követelve, hogy szálljanak le néhány hónapra Magyarországról, több okból is:

  • Meg kellene várni, hogy az EU bírósága hogyan dönt a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeiről, hiszen a magyar a kormány álláspontja szerint csaltak az EP-ben a szavazáskor.
  • A május végi EP-választásokig pedig egyáltalán nem kellene folytatni ezt a vitát, mert túlságosan átpolitizálódott a téma, és ez így nem méltányos. Különösen nem méltányos, hogy Timmermans úgy kritizálja a kormányt a bizottság részéről, hogy közben a szocialisták jelöltjeként pályázik a bizottság vezetésére.

A konkrét felvetésekre pedig így reagált:

  • Ahol folyamatban lévő bírósági perek vagy kötelezettségszegési eljárások mennek, azokról nincs mit beszélni, meg kell várni ezek lezárulását.
  • A CEU is egy ilyen nyitott ügy, különben pedig az egyetem Budapesten éppen nyitva van.
  • Hatvanezer civil szervezet elégedetten és biztonságban működik Magyarországon.
  • A túlóratörvény teljesen megfelel az EU-s előírásoknak.

Hosszabb vita bontakozott ki arról, hogy külső szereplők mennyire szólhatnak bele a Magyarország elleni eljárásba. A vita előtt ismét jelentkezett Judith Sargentini és a jogállamisággal foglalkozó EP-s bizottság elnöke, hogy engedjék meg nekik, hogy a tanácsban elmondhassák, hogy mire jutottak Magyarországgal kapcsolatban. Ezt több tagállam is támogatná, de az Európai Tanács jogi osztálya szerint ez a kérés teljesíthetetlen. A magyar kormány üdvözölte a jogi osztály döntését.

Azt is több ország kezdeményezte, hogy hívjanak meg külső szakértőket, konkrétan a Velencei Bizottság emberei merültek fel. A német államtitkár kifejezetten erőltette ezt az ötletet, de a tanács jogi osztálya azonban ismét óvatosságra intett: szerintük külsős nem vehet részt a tanácsüléseken, legfeljebb egy előadás megtartására kérhetnek fel ilyen embert. A külsős értékelő meghívását szorgalmazta a belga, a dán, a francia, a luxemburgi, a német, a portugál, a svéd és a szlovén kormány képviselője is. A magyar kormány embere viszont ellenezte a felvetést.

Alapvetően a román elnökségen múlik, hogy mikor veszik újra napirendre a magyar ügyet, és hogy beidéznek-e a tanácsülésre egy magyar minisztert, vagy éppen felkérik-e egy értékelő előadásra a Velencei Bizottság valamelyik tagját.