A Kínában pusztító sertéspestis okozta húshiányt részben baromfihússal enyhítené az ázsiai óriás. – írja a Népszava.hu

Forrás: newslocker.com

Becslések szerint Kínában eddig legalább 30 millió sertést kellett levágni az afrikai sertéspestis fertőzés miatt. A járványnak még koránt sincs vége, sőt, már elérte Vietnamot, Kambodzsát, illetve a volt Burmát, azaz Mianmart is. Magyarországon pedig Heves megye után már Hajdú-Biharban is találtak afrikai sertéspestisben elhullott vaddisznókat. Eddig itthon házisertésekben nem mutatták ki a jószágokra végzetes vírust.

A világ sertéshús termelése mintegy 110-120 millió tonna, s ennek majd’ a felét az ázsiai nagyhatalom adja.

A járvány miatt Kína idén 30 százalékkal, akár 15 millió tonnával is csökkentheti a termelést. Az egyre égetőbb húshiány „elszippantotta” a sertéshús készleteket a világpiacról, s ez az úgynevezett helyettesítő termékek, vagyis a baromfi eladásokat is alaposan fellendítheti.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a Baromfi világnap alkalmából tartott szakmai konferencián egyebek mellett kijelentette: Kínában is pusztító járvány miatt a sertés- és a baromfihús ára Magyarországon is emelkedni fog. A drágulás mértékéről ma még korai lenne jóslásokba bocsátkozni, annál is inkább, mert a baromfi árát több tényező is befolyásolja.

A járvány hatása elhúzódhat, hiszen a vírusnak jelenleg még nincs ellenszere. A szakértők szerint egy vakcina előállítása akár 10 évig is eltarthat. A húshiány miatt várhatóan a nyár közepétől élénkülhet a kereslet a baromfihús iránt, s ez sertéshús mellett valóban feljebb húzza a baromfihús árát

– mondta a Népszavának Bárány László, a Baromfi Termék Tanács tiszteletbeli elnöke.

Kína ugyan már tavaly feloldotta a madárinfluenza miatt bevezetett az exporttilalmat a magyar baromfira, de ez inkább elvi lehetőség, ugyanis jelenleg szinte egyáltalán nem szállítunk Kínába baromfit. Az új Selyem út konferencia alkalmából ugyan április végén aláírtak egy, a magyar baromfi kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást, ám, hogy hatályba lépjen az egyezmény még hátra van annak ratifikálása, majd következnek az állategészségügyi auditok. Erre nyár végén, ősz elején kerülhet sor. Szerencsés esetben év végén indulhatnak az első szállítmányok. Persze a húshiány felgyorsíthatja a folyamatot, de azért azzal tisztában kell lennünk, hogy sosem leszünk főszereplők a kínai piacon, de egy folyamatosan növekvő keresleti piac mindenképpen előnyös a hazai termelőknek – tette hozzá Bárány László.

Az elmúlt 10 évben a baromfiágazat szereplői folyamatosan szorgalmazták a kínai félnél, hogy tegye lehetővé a magyar baromfiexportot. Mostanáig nem jártak sikerrel – közölte a Népszava kérdésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Bár az egyezmény aláírása a magyar agrárdiplomácia sikere, de még hetekig, hónapokig eltarthat a vágóhidak, feldolgozóüzemek auditálása – erősítette meg Csorbai Attila, Bárány László véleményét. Ha bejön az üzlet, akkor elsősorban a csirke- és a pulykaágazat lehet a nyertese a baromfiexportnak.

A baromfiágazat termelési értéke egyébként eléri a 300 milliárd forintot, s ennek nagyjából a fele az exportbevétel többlet. A fennmaradó rész a belföldi forgalomból származik – említette lapunknak Csorbai Attila. Az ágazat adta 2018-ban a hazai mezőgazdasági termelés több mint 14 százalékát.

A szakember elmondta, hogy a brojlercsirke és a pulyka esetében az integrált termelés 90 százalék feletti. Ma már ritka a saját kockázatra termelő egyénileg boldogulni kívánó csirke-, illetve pulykatartó gazda. A pecsenyekacsa és a húsliba szektorban a szervezettség 70-80 százalékos, míg a hízottliba-tartók nagyjából 40-50 százaléka termel valamilyen integrált formában.

A baromfiágazatban lényegesen nagyobb a vágóhidak, feldolgozóüzemek koncentrációja, mint a sertéságazatban, ahol a kétszázat is meghaladja a vágóhidak, húsüzemek száma. Csak a néhány nagyüzem elég hatékony, versenyképes nemzetközi szinten. A BTT elnöke, igazgatója szerint egyre nagyobb feldolgozó üzemek végzik majd a vágást, feldolgozást. Míg 20 éve még több mint félszáz engedéllyel rendelkező baromfivágóhíd, illetve feldolgozó üzem tevékenykedett, ma már gyakorlatilag 15 üzem adja a hazai termelés 80-85 százalékát.

Az OECD előrejelzése szerint globális szinten az egy főre jutó húsfogyasztás 2027-re elérheti a 35,4 kilogrammot évente, ami a 2018-as szinthez képest 1,1 kilogrammos növekedést jelenthet. A baromfihús fogyasztás évi 0,8 kilogrammal emelkedhet, s 2027-re a 14 kilogrammot ér el.

InstaCash Banner 336x280