A közszolgák két hónap múlva leállnak egy időre, mert nem akarják, hogy a munkaerőhiány miatt őket tegye tönkre a kormány. – írja a Népszava.hu

Forrás: Facebook.com / Mérce

Országos sztrájkot hirdetett a közszféra öt szakszervezete március 14-ére, csütörtökre

– ezt a tömörülések vezetői csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be.

Arról csak a szociális ágazatban, az önkormányzatoknál és a kormányzati igazgatásban dolgozók véleménye alapján döntenek, hogy néhány órára vagy egész napra álljon le a munka abban az esetben, ha a kormány nem hajlandó velük tárgyalni vagy nem akar változtatni a dolgozókat hátrányosan érintő kormányzati és parlamenti döntéseken. A sztrájkbizottságok megalakulásáról és a szakszervezeti követelésekről már szerdán levelet küldtek Orbán Viktornak, kérve, hogy jelölje ki a kormány tárgyalódelegációjának tagjait.

Az akciót irányító Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyrészt a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD), másrészt a közszolgálati, a külügyminisztériumi és a belügyi szféra érdekvédőivel fogott össze nagyjából kétszázezer alkalmazott szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslására. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a rabszolgatörvény ezt a területet is érintheti, ezért egybehangzóan követelik annak visszavonását, ahogy azt is, hogy minden közszolgálati bérrendszer alapja a minimálbér legyen és vezessék be a garantált bérminimumon túl a diplomás minimálbért is. Boros Péterné a sztrájkbizottságok közös elvárásaihoz sorolta egy új, egységes érdekegyeztető fórum létrehozását, amit előzetesen Nemzeti Munkaügyi Kerekasztalnak neveztek el.

A hivatalokban dolgozók azt szeretnék, ha megtarthatnák a nyugdíjukat akkor is, ha visszamennek dolgozni. A szociális területen dolgozók egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozását, a korengedmény visszahozását akarják elérni, a tisztességes bérekért pedig mindegyik sztrájkbizottság harcot hirdet. A kormányzati igazgatásban dolgozók visszakövetelik a januártól hatályba lépett új ágazati törvényben elvett egy hét szabadságukat és az ebédszünet munkaidőben történő elszámolását, mert a munkahelyen töltött idejük meghosszabbításával évente plusz egy hónapot kell ledolgozniuk.

A sztrájkot előkészítették, megtartása a kormány hozzáállásán múlik.

Közben a Mozdonyvezetők Szakszervezete is jelezte, hogy felszólították a vasúti munkaadókat, ne vezessék be a túlóratörvényt. Éleződik a helyzet a felsőoktatásban is. Az ELTE például a Bölcsészettudományi- és a Természettudományi Kar költségvetését úgy csökkenti, hogy legalább ötven oktatót el kell küldeniük. A Népszava információi szerint jövő csütörtökön lesz felsőoktatási érdekegyeztető tanács ülés, de ha az érdekvédők nem kapnak ígéretet a pénzek megemelésére, elképzelhető, hogy ezen a területen is radikálisabb módszerekhez nyúlnak.

InstaCash Banner 336x280