Bár nagyot nőttek 2017-ben a magyar fizetések, ha sorrendbe állítjuk az összes uniós állampolgárt a jövedelmük alapján, a magyarok mégsem tudtak előre lépni. – írja a G7

Fotó: Miguel medina / AFP

Nagyot nőttek a magyar jövedelmek 2017-ben: forintban átlagosan 8,4 százalékkal, infláció nélkül 5,9 százalékkal emelkedett a magyar háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 2016-hoz képest. Ráadásul ezúttal nem csak a társadalom felső néhány tizedében nőtt a háztartások bevétele, mint azt 2010 óta megszokhattuk. Sőt, éppen a legszegényebb kétmillió embernél volt a legnagyobb a százalékos emelkedés.

Mint a fenti ábrákon látható, elsősorban a munkából származó jövedelmek növekedtek a magyar háztartásoknál, az államtól kapott juttatások nem igazán.* Ez az utóbbi években tapasztalt munkaerőpiaci fejlemények fényében (magas foglalkoztatottság, magas bérnövekedés) nem is lehet meglepetés.

De mire volt elég európai összevetésben ez a nagy javulás?

Joggal várhatnánk azt, hogy az ország különböző jövedelmi rétegei előre tudtak lépni ennek köszönhetően az európai jövedelmi ranglétrán. Tavaly tavasszal felépítettünk egy adatbázist, ahol összevethetőek egymással az európai országok különböző jövedelmi rétegei. Lényegében sorba raktuk fizetésük szerint az 500 millió európait, és az Eurostat adatai alapján megbecsültük, hogy melyik ország melyik jövedelmi szelete hol helyezkedne el egymáshoz képest – mintha egy ország lenne a kontinens. A becslés módszertani hátteréről a csillagra (*) kattintva lehet többet olvasni.

Így kiderítettük, hogy a magyar társadalom alsó fele 2016-ban pontosan ugyanott volt Európán belül, ahol 2010-ben, méghozzá elég alacsonyan. Viszont a felső tíz százalék, tehát a leggazdagabb egymillió magyar megelőzött hét év alatt 75 millió európait, a százezer leggazdagabb magyar pedig betört az európai elitbe.

Időközben megjelentek a 2017-es adatok is az Eurostat honlapján,* a következő napokban több cikk elemezzük ki az új fejleményeket. De kezdjük a legfontosabbal: a friss adatok alapján az látszik, hogy az egy évvel ezelőtti nagy magyar béremelkedés arra volt elég, hogy

Magyarország egy picit visszacsússzon a jövedelmi listán.

Érdekes módon az összes magyar jövedelmi csoportot érintette a megtorpanás, ráadásul hasonló mértékben.

A medián magyar például – akinél Magyarországon ugyanannyi gazdagabb él, mint ahány szegényebb -, 2016-ban az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-re viszont minden jövedelememelkedés dacára visszacsúszott a 17 százalékos pozícióba. Tehát 1,7 százaléknyi – 8,5 millió – európai megelőzte őket. Ezzel azt az apró előrelépést is elvesztették a magyar középrétegek, amit 2010 óta megtettek.

A magyar társadalom tetején, a 95. percentilisnél lévők – akiknél félmillió gazdagabb és 9,5 millió szegényebb magyar él – szintén visszaestek, az európai jövedelmi eloszlás 56,2 százalékáról a 54,2 százalékára. Igaz, ők még mindig jóval kedvezőbb helyzetben vannak Európában belül, mint 2010-ben (44,7 százalék).

A legszegényebb magyarok eközben a padlóra kerültek, a legszegényebb félmillió magyar még az igen gyászos 2016-os pozíciójánál is mélyebbre került, Európa abszolút legszegényebbjei közé.*

Mindez azt jelenti, hogy hiába emelkedtek a bérek Magyarországon olyan mértékben, mint amilyet 2010 óta nem látott az ország, az többi európai országokban – pontosabban azokon belül is azokban a rétegekben, ahol a magyarokhoz hasonlóak a jövedelmek, tehát jellemzően az európai jövedelemeloszlás alsó ötödében – még a magyarországinál is gyorsabban nőttek a fizetések.

Következő cikkünkben pontosan is bemutatjuk, mely országok milyen jövedelmi rétegei hagyták le a magyar megfelelőiket a nagy magyar bérrobbanás idején.