Ennyivel romolhat a nettó pozíciónk 2020 után az Európai Unióban. Magyarul ennyivel kevesebb pénzt lehet majd elkölteni. – írja az Mfor.hu

Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben az EP-ben Forrás: mfor.hu

Bár még odébb van a mostani költségvetési ciklus zárása az Európai Unióban, a brüsszeli szakértők már a 2020 utáni időszak pénzügyi keretein dolgoznak. Az mfor értékes információkat szerzett Brüsszelből arról, hogy miként alakulhat Magyarország egyenlege.

Nos, sajnos rossz hírünk van. Megbízható, az uniós költségvetési folyamatra rálátó forrásunk szerint Magyarország nettó költségvetési pozíciója mai állás szerint mintegy 20 százalékkal romolhat a következő hétéves ciklusban. Ami azt jelenti, hogy 2020 és 2027 között nagyjából 1600 milliárd forinttal kevesebb fejlesztési forrás állhat rendelkezésre, mint amennyi – mintegy 8000 milliárd forintnak megfelelő euró – a most folyó ciklusban elérhető Magyarország számára.

A nettó pozíció azt mutatja meg, hogyan alakul a befizetések és kifizetések egyenlege adott tagállam esetében. A magyarok e tekintetben az élbolyba tartoznak, arányaiban jóval több pénzhez jutunk a befizetéseinkhez képest, mint sok más tagállam. Ugyanakkor a magyar kormány rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy a lehívott uniós támogatások haszonélvezői közt előkelő helyen állnak a nagy nyugat-európai vállalatok, amelyek a magyarországi beruházásaikhoz kapcsolódóan jutnak támogatáshoz a magyar költségvetési keret terhére. A pénz tehát visszafolyik a nagy befizető államokhoz.

Megváltozik a kohéziós alap szerepe 

Forrásunk szerint a következő költségvetési ciklus előkészítése előrehaladott fázisban tart, a tervek véleményezése, szondázása zajlik ezekben a hetekben. A britek kivállása miatt sok mindent újra kell számolni a mostani ciklushoz képest, ami befolyásolja az egyes tagállamoknak megállapított uniós támogatási keretek méretét.

De nem csak ezzel kell szembesülnie a magyar kormánynak 2020-tól. A tervek része az is, hogy megváltozzék az egyik nagy támogatási csomag, a kohéziós alap struktúrája. A jövőben konkrét célterületeken – mint a környezetvédelem, infrastruktúra – tervezett beruházásokhoz lehetne támogatást igényelni. Vagyis nem egy nagy kalap alá lenne elrejtve, hogy milyen célokra nyújt támogatást az EU.

A magyar kormány tagjai korábban már többször figyelmeztettek arra, hogy új feltételekkel kell számolni a következő uniós ciklusban. Egy-két éve még azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy radikálisan csökken majd a támogatás, ezért mihamarabb gondoskodni kell arról, hogy a magyar gazdaság más, belső forrásokra alapozva tudjon tovább működni.

Ma már kevésbé aggódnak a támogatás brutális megfaragása miatt – bár ha tényleg 20 százalék ragad bent, az érzékeny veszteség lenne -, a kérdés inkább az, hogy milyen formában férnek hozzá a magyar vállalkozások a pénzhez. Eddig főleg vissza nem térítendő támogatások kerültek a gazdaságba, de az új irány szerint egyre nagyobb lesz a visszatérítendő támogatások súlya a rendszerben. Ami azt jelenti, hogy a beruházásnak ki kell termelnie a felhasznált uniós pénzt, különben nem lesz miből visszatéríteni a támogatást. Ez a hatékonyság javítására fogja kényszeríteni a pályázókat.

Brüsszeli forrásunktól megtudtuk továbbá, hogy a politikai nyilatkozatok ellenére nincs napirenden az uniós kifizetések megpántlikázása, jogi feltételekhez kötése. A magyar kormánnyal szembeni, hatástalannak bizonyult demokrácia kritikák – civil törvény, CEU, menekültkérdés – miatt szóba került, hogy a későbbiekben valamiféle demokratikus minimumhoz lehetne kötni a kifizetéseket. Erről most azt hallottuk, hogy politikai célhoz kötöttség rendszerszerűen, automatizmusként nem szerepel a költségvetési tervekben.

InstaCash Banner 336x280